A brit titkosszolgálatok kezeskednek a Trump-dossziét összeállító brit exkémért

külföld
2017 január 13., 10:10
comments 227
A brit hírszerzés, az MI6 londoni központja. Tolga Akmen / Anadolu Agency
photo_camera A brit hírszerzés, az MI6 londoni központja. Tolga Akmen / Anadolu Agency

"Aki azt hiszi, hogy [Steele] munkája kamu, vagy csak afféle kovbojművelet eredménye, az téved. Ez teljes egészében hamis állítás. Chris tapasztalt és nagyon nagyrabecsült szakember. Nem olyan, aki csak úgy pletykákat adna tovább" - mondta Christopher Steele-ről, a Donald Trumpról összeállított 35 oldalas dossziét összeállító brit exkémről egy neve elhallgatását kérő, Steele-t 25 éve ismerő brit diplomata a Guardiannek.

A Trump elleni orosz zsarolási kísérletekről, illetve Trump stábja és az orosz titkosszolgálatok közti közvetett kapcsolatról és egyeztetésekről szóló dosszié megjelenése után Steele-t érő támadásokra reagálva még hozzátette, hogy "ha ő valamit leír egy jelentésben, akkor azt is gondolja, hogy az értesülései elég hitelesek ahhoz, hogy számoljon velük. Chris egyenes fickó. Nem is élt volna túl a munkájában, ha feltűnési rohamai lettek volna, vagy bármilyen rossz szándék vezérelné" - mondta.

Steele ugyanis már az Cambridge-i Egyetem elvégzése után nem sokkal, fiatal kémként fedett ügynökként tevékenykedett Oroszországban, közvetlenül a Szovjetunió szétesése után. Steele jó munkájának bizonyítéka gyorsan ívelő karrierje is, egy idő után például ő vezette a hírszerzés orosz részlegét. 2006-ban, Alexander Litvinyenko meggyilkolása után pedig az elhárítás, az MI5 is őt kérte fel szakértőként, így ő volt az, aki nagyon gyorsan Oroszországot azonosította a támadás elkövetőjeként.

A Guardian forrásai szerint Steele annyira jó volt, hogy akár az MI6 igazgatója is lehetett volna - de nem lett, leginkább azért, mert szakterülete, Oroszország a 2000-es évek első másfél évtizedében, a globális terrorizmus és az iraki és afganisztáni háborúk korában nem számított prioritásnak.

A Guardian a Trump-dosszié születésének körülényeiről is írt. Mivel Steele egykor volt kémként nem utazhat be Oroszországba, szinte biztosan közvetve, megbízható orosz kapcsolatain át szerezte az információkat. Ez magyarázhatja azokat a nyelvi diszkrepanciákat is, amiket többen kiszúrtak a jelentésben, például azt, hogy az Alfa Bank nevét a jelentésben "Alphának" írták. Ez a Guardian szerint arra utal, hogy egy orosz anyanyelvű transzliterálhatta - egyébként nyelvtanilag helyesen "ph"-nak az orosz "f" hangot. Csakhogy a brit angolban a bank nevét Alfának szokták átírni.

A Guardiannak nyilatkozó diplomata maga is elismerte, hogy Steele jelentése nem tökéletes. De arra is felhívta a figyelmet, hogy a hírszerzésben nincs tökéletes értesülés, azokat minősítő jelzőkkel szokták kvalifikálni. De szerinte az értesülések megbízhatóságát jól jelzi, hogy a brit és az amerikai titkosszolgálatok is eléggé komolyan vették, utóbbiak még az elnöknek és a megválasztott elnöknek készített összefoglaló jelentéshez is csatolták a kivonatát. (Via The Guardian)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.