Donald Trump számos európai vezetőt kiakasztott legutóbbi interjúival, egyre – másra érkeznek a kemény válaszok.

Trump vasárnap egyszerre adott interjút a brit Timesnak és a német Bildnek, és több nyilatkozata is izgalmat keltett Európában. Többek között azt mondta, hogy

• a Brexit jó dolog,
  
• újabb tagállamok lépnek ki hamarosan az EU-ból, mert a migrációs helyzet rossz kezelése miatt már nem bíznak az emberek az unióban,
  
• a NATO egy elavult szervezet,
  
• ha az oroszok csökkentik az atomfegyvereik számát, akkor fel lehet oldani a Krím elfoglalása miatt hozott szankciókat,
  
• az USA hamarosan külön kereskedelmi megállapodást köt a britekkel, és így kevésbé fog fájni nekik az EU-s piacok elvesztése (Obama még az EU-val készült kereskedelmi megállapodásra),
  
• a BMW-re 35 százalékos büntetővámot vet ki, ha tényleg Mexikóban épít új gyárat,
  
• az iráni atomalkunál ostobább megállapodást még nem látott.

Hétfőn ülést tartottak az EU külügyminiszterei, és érkezéskor néhányan kommentálták Trump nyilatkozatait:

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az EU-s ülés előtt a NATO főtitkárával találkozott, és a két megbeszélés között így nyilatkozott: „döbbenetet és izgalmat okozott, és biztos vagyok benne, hogy nem csak Brüsszelben” - mondta Trump szavairól. „Először is, ellentmondott annak, amit a védelmi minisztere állított a kongresszusi meghallgatásán néhány napja. Hamarosan meglátjuk, hogy valójában merre fordul az amerikai külpolitika. Arra számítunk, hogy az USA tartja magát nemzetközi kötelezettségeihez”.

Jean Asselbron luxemburgi külügyminiszter szerint nem túl rózsás a kép, ami Trump szavaiból átjött, de abban bízik, ha felesküszik elnöknek, akkor már másmilyen lesz: „Csak remélni tudjuk, hogy péntektől más irányt vesz. Kár lenne, ha az USA a világ legnagyobb demokráciájaként destruktívan lépne fel.”

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter szerint csak eltökéltebbek lesznek az európaiak a piszkálódás nyomán: „Európa védelmében a legjobb, amit tehetünk, ha egységesek maradunk, nem feledve, hogy Európa ereje az egységben van.”

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság francia biztosa azt mondta, hogy „Nem aggódom, szerintem csak képzelgés azt hinni, hogy a Brexit nyomán mások is kilépnek, az egész csak lidérces fantáziálás.”

A britek örülnek, de Brüsszelből rájuk szóltak

Boris Johnson brit külügyminiszter viszont örült a kereskedelmi különalku lehetőségének: "Szerintem jó hír, hogy az USA gyorsan egy jó szabadkereskedelmi megállapodást kötne velünk, nagyszerű ezt Donald Trump megválasztott elnöktől hallani.” Theresa May brit miniszterelnök szóvivője is üdvözölte Trump ígéretét a gyors megállapodásról.

Csakhogy az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős szóvivője máris jelezte, hogy Nagy-Britannia nem köthet kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást ameddig az EU tagja, márpedig kizárt, hogy 2019 előtt kilépjenek (a brit kormány idén márciusban tervezi a kilépés hivatalos kérvényezését, és onnan számítva legalább két év kell a tényleges távozáshoz).

Biden az ukrán fővárosból szól be

Joe Biden, aki még péntekig az USA alelnöke, Kijevből üzent vissza, hogy szerinte nem lenne szabad az Oroszország elleni szankciókat feloldani, amíg a Krím-félsziget és a kelet-ukrajnai háború ügyében az oroszok nem teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket a béke érdekében. „A nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen fel kell lépni az orosz agresszióval szemben. Az EU-val és a G7-es partnereinkkel együtt világosan kifejeztük, hogy a szankcióknak maradniuk kell, ameddig Oroszország teljes mértékben végre nem hajtja a minszki egyezményt, és ameddig a Krím teljes felügyeletét vissza nem adja Ukrajna népének. ”

Az orosz kormány egyelőre nem akart nyilatkozni Trump nyilatkozatairól, azt mondták, hogy megvárják a pénteki beiktatást.

Németország nem hagyja magát

Peter Schwarzenbauer, a BMW igazgatója hétfőn Münchenben azt mondta, hogy Trump nyilatkozata ellenére minden a terv szerint alakul majd, és 2019-ben megnyitják az új mexikói gyárukat. Hozzátette, hogy közvetve és közvetlenül összesen 70 ezer embernek ad munkát a BMW az USA-ban.

Sigmar Gabriel alkancellár és gazdasági miniszter ennél keményebben fogalmazott. Azt mondta, hogy ha tényleg büntetővámot raknak a német autókra, akkor „keserű lesz az ébredés”, mert az amerikai autógyárak egy csomó európai beszállítótól függenek, és az európai autóalkatrészekre is kiterjedő 35 százalékos vám nagyon megdrágítaná az összes autót Amerikában. Emlékeztetett továbbá, hogy a BMW legnagyobb gyára (Spartanburg, Dél-Karolina) továbbra is az USA-ban marad.

A szociáldemokraták várhatóan Sigmar Gabrielt jelölik kancellárnak a szeptemberi német választáskor. Általában ezt mondta Trumpról: „Egyrészt Trump a megválasztott elnök. Amikor hivatalba lép, együtt kell működnünk vele és a kormányával, tiszteletben tartva a demokratikus választást. Másrészt, kellő önbizalomra is szükségünk van. Nem hajthatunk fejet. Amit kereskedelemről, vagy a német autógyárakról mond, amit a NATO-ügyében vagy az Európai Unióról állít, ezekben a témákban magabiztosan kell fellépnünk, nem csupán németként, hanem európaiként is. Nem csak reagálnunk kell, hanem nekünk kell felvetnünk ügyeket. Különösen most, hogy Európa elég gyenge, össze kell szednünk magunkat, önbizalommal kell fellépnünk, a saját érdekeinkért.”

Trump mindkét interjúban élesen bírálta Angela Merkel kancellárt, mert szerinte „kontroll nélkül beengedte az illegális migránsokat”. Merkel szóvivője csak annyit mondott, hogy a kancellár „érdeklődéssel olvasta” Trump nyilatkozatait, és Berlin továbbra is szoros együttműködésre számít Washingtonnal. A német külügyminisztérium szóvivője pedig azt mondta, minden értékeléssel megvárják, hogy beiktatott elnökként mit tesz majd Trump.

Jürgen Hardt, a német kormány transzatlanti kapcsolatokért felelős megbízottja azt mondta, hogy szerinte az USA kongresszusa nem engedné meg, hogy Amerika feladja a NATO-ban betöltött kulcspozícióját. Szerinte az USA a terveknek megfelelően befejezi 4000 katonájának telepít Lengyelországba, és nem gyengíti európai jelenlétét.