Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség – összegezte a Transparency International nemzetközi civil szervezet a friss, Berlinben kiadott éves jelentését.

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és „termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez” – áll a TI úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményben, aminek a tanulsága: a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik „rendszerváltást” és a korrupció meg a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet – írják.

„Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, ami a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze” – közölte José Ugaz, a TI elnöke. Mint mondta, a populista vagy tekintélyelvű vezetők a

„haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be”,

a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amiket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek.

A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon, Törökországban és Argentínában kibontakozott folyamatok, de miután az utóbbi országban megbukott a „populista kormány”, a korrupciós helyzet javulásnak indult.

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál (69 százaléknál) a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Az élen megint többnyire észak-európai országok végeztek. Az első tíz helyen ők állnak:

1. Dánia, Új-Zéland (90 pont)
   
2. Finnország (89 pont)
   
3. Svédország (88 pont)
   
4. Svájc (86 pont)
   
5. Norvégia (85 pont)
   
6. Szingapúr (84 pont)
   
7. Hollandia (83 pont)
   
8. Kanada (82 pont)
   
9. Németország, Luxembourg, Egyesült Királyság (81 pont)
   

A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

A lista végén sincs nagy változás:

1. Szomália (10 pont)  
   
2. Dél-Szudán (11 pont)
   
3. Észak-Korea (12 pont)
   

A TI a magyarországi korrupciós helyzetet a 2015-ös 51 pont helyett 2016-ban csak 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került, Jordániával és Romániával együtt. Előttünk van – a korrupció miatt éppen politikailag összeomló – Dél-Korea, Namíbia, Szlovákia, Horvátország és Malajzia is. Gondolom, nem segített, hogy tavaly azelőtt kiléptünk a korrupcióellenes együttműködésből, hogy kidobtak volna. (Transparency International, MTI)