Olyan írás jelent meg az orosz állami Sputnik News oldalán, hogy a sokat tapasztalt Oroszország-tudósítók is csak a fejüket fogják a propaganda új szintjét látva. Why Only Russian Journalists Can Be Trusted in America Right Now, vagyis Miért csak az orosz újságírókban lehet megbízni most Amerikában, teszi fel a kérdést a Sputnik blogposztjának címe, a szövegben pedig 1956 is előkerül. (UPDATE: A Sputnik News oldaláról cikkünk megjelenése után eltűnt a poszt, de itt meg lehet találni.)

A poszt történeti áttekintéssel kezd. „A Szovjetunió ideje alatt a Varsói szerződés országaiból általában a keleti blokk polgárai jelentették a híreket, és szovjet újságírók fogták össze azokat. Ezeket a szovjet újságírókat az állam iránti lojalitásuk, ideológiai megbízhatóságuk és személyes integritásuk alapján választotta ki a Kommunista Párt központi bizottsága.”

Ez pedig elsődleges fontosságú volt a szerző szerint.

Budapesten megtanulták a szovjetek

„Hogy a dolgokat perspektívába helyezzük: ha Jurij Andropov nem halt volna meg, talán elkerülhető lett volna a Szovjetunió felbomlása. Andropov megértette az információ erejét, és 1956-ban budapesti szovjet nagykövetként pontosan megtanulta, milyen fontos a média megbízhatósága.”

A magyar olvasó itt már felkapja a fejét – az orosz állami média tehát 1956 kezeléséből vonna le tanulságokat a jelenlegi helyzetre vonatkozóan. 

Jurij Andropov nemcsak nagykövet, de a KGB helytartója is volt Budapesten 1956-ban; tizenegy évvel később, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy mennyire aktív szerepet játszott a magyar forradalom vérbefojtásában, a KGB első emberévé nevezték ki Moszkvában. Az 56-os forradalom idején azt tanulta meg, a Sputnik szerzője szerint, hogy ha a titkosszolgálat és a hadsereg nincsenek felkészülve, akkor egy kisebb felvonulásból is válhat órák alatt rendszerváltó erejű tömegmozgalom. Ez alapvetően meghatározta saját pályáját, és a szovjet stratégiát is. Innentől betegesen féltek minden, kis csoportokban, alulról szerveződő tüntetéstől, az ilyenek mögött mindig nyugati hatást és támogatást sejtettek. A Sputnik ezt így fogalmazza meg:

„Andropov számára a lecke egyértelmű volt, ahogy a budapesti események később Prágában és Lengyelországban is megismétlődtek. Forradalmi felfordulás idején, ami veszélyezteti a szovjetek geopolitikai érdekeit, a tudósításokat olyanoknak kell kezelniük, akik ideológiai elkötelezettsége színvonalas munkával párosul. A szovjet riporterek számára az alternatív tények mestersége alapvető paradigma volt.”

A poszt szerint „teljesen elképzelhetetlen lett volna, hogy akár a Központi Bizottság, akár a Szovjet Újságíró-szövetség a magyar forradalom idején a Magyar Írószövetségre bízza a tudósítást”. 

„Pontosan az ilyen helyeken leskelődött a veszély a Szovjetunió geopolitikai helyzetére a felszabadított Kelet-Európában.”

Utóbbi bekezdés alatt a magyar olvasó talán már kétszer is felszisszen, ahogy a Magyar Írószövetséget nevezik veszélynek, a szovjet érdekszférát pedig felszabadított Kelet-Európának. Oroszország egyébként tényleg 60 éve retteg a magyar forradalom miatt, erről részletesen itt írtunk.

(A Sputnik-posztban előkerül az is, hogy „1956 formálta Soros György világképét”. mert ekkor költözött Amerikába. Soros valóban 1956-ban költözött Amerikába, de nem Magyarországról, hanem Angliából, ahol 1947 óta élt.)

A baráti Amerika ellenséges tüntetésekkel szembesül

A szerző szerint Lengyelországban a Szolidaritás mozgalom idején (ami mögött szerinte a CIA állt) a szovjetek már nem tartották a kezükben a médiát, ezzel elindultak a bukás felé vezető úton.

És itt jön a képbe a jelenlegi amerikai helyzet. A szerző szerint, ahogy régen Kelet-Európában, úgy most Amerikában támogatják olyan erők a tüntetéseket, akiknek érdekei ellentétesek Oroszországgal. „Egy olyan vezetés, aminek pozitív a viszonya Oroszországgal, civil felkelésekkel szembesül.”

„A tanulságok világosak – az orosz médiának csak Moszkvához lojális újságírók tudósítására szabad támaszkodnia, amikor gyorsan pörögnek az események. Orosz állampolgárokra az orosz média világából. Az orosz újságírók a legtehetségesebbek között vannak a világon, és most Amerikában van rájuk szükség” 

– írja a Sputnik.

A Sputniknál és az RT-nél számos nyugati újságíró dolgozik. Sokan azért igazoltak ide, mert úgy érezték, itt bemutathatják a nyugati intézményrendszer hibáit, amikkel a média egyébként nem foglalkozik eleget. Erről beszélt például Liz Wahl, aki élő adásban mondott fel az RT-nél, miután világossá vált számára, hogy a csatorna célja nem egyszerűen a mainstream kritikája, hanem az orosz érdekek kiszolgálása. Ettől függetlenül a mai napig sok nyugati dogozik az RT-nek, jellemzően rendszerkritikus alapállásból. A Sputnik róluk ezt írja:

„Miközben nem kétséges, milyen energiák vannak az RT-nél és a Sputniknál dolgozó nyugati újságírókban, forradalmi helyzetben az ideológiai elkötelezettségük elsőbbséget fog élvezni. Akár anarchisták, akár Black Lives Matter-aktivisták, akár neomarxisták, akár környezetvédők vagy LGBT-aktivisták.”

Hasznos idióták

Ezeket az erőket a Sputnik szerzője már nem tartja elég megbízható szövetségesnek. Szerinte az ilyen „aktív intézkedések” a nyugati társadalmak demoralizálására jól működtek a hatvanas években (amikor például a fekete polgárjogi mozgalmakba épültek be szovjetek), de ma már ezek a mozgalmak is a mainstream részei, „nem érdeklik őket Oroszország geopolitikai céljai, csak érdekből szövetkeznek Oroszországgal”.

Sőt:

„Forradalmi helyzetben a tevékenységük inkább terhet jelent Oroszország számára.”

„Ezek az emberek felgyújthatnak pár limuzint, és drágábbá tehetik az olajat azzal, hogy lezárnak egy vezetéket, de a nézeteik végső soron Oroszország globális ellenségeit erősítik. Amíg a brit euroszkeptikusok tényleg szétverik az EU-t, és Trump tényleg visszanyesi a NATO terjeszkedési törekvéseit, ezek a hasznos idióták még arra sem képesek, hogy a skót függetlenség mellett agitáljanak anélkül, hogy szégyent hozzanak Oroszországra.” (Utóbbival valószínűleg erre az esetre utal.)

„Lehet, hogy katartikus látni Amerika káoszát, ahogy füstgránátok és rohamrendőrök között zajlanak ezek az összecsapások, de Oroszország geopolitikai érdekei fontosabbak ennél” – mutat irányt a Sputnik.

link Forrás

„Ezért aztán elsődleges, hogy az Amerikában terjedő káoszról oroszok tudósítsanak. El kell kerülnünk azt, hogy Trump hatalmát ugyanúgy aláássák, mint Jaruzelskiét vagy Honeckerét, ezért itt az ideje, hogy Moszkva a kezébe vegye a narratíva irányítását, és orosz tudósítókat telepítsen Amerikába a nyugatiak helyére.”

Viccnek durva

Az persze nem újdonság, hogy a Sputnik és az RT mit gondol a világról, illetve hogy a provokáció sem idegen tőlük. A propaganda ilyen bizarr nyíltsága viszont még azokat is meglepte, akik rendszeresen követik ezeket a csatornákat. A Sputnik most felülmúlta önmagát, írta Max Seddon, a Financial Times moszkvai tudósítója, Edward Lucas pedig csak annyit tudott kérdezni: „Ez biztos nem paródia?”

link Forrás

Az interneten persze lassan semmi sem biztos, de a poszt tényleg ott van a Sputnik oldalán, szerzője, Angus Gallagher pedig máskor is hasonló hangvételű írásokat közöl. Ezek között néha olyan felvetések is vannak, mint hogy egy zombiapokalipszist csak Oroszország élne túl, de hasonlította már Nagy-Britanniát Jugoszláviához is. Gallagher egy Facebook-bejegyzés alapján a UKIP skóciai szárnya támogatójának tűnik, de valójában nem sokat tudunk róla, így azt sem, hogy igazi-e a név. Blogposztjai végén rendszeresen ott volt a megjegyzés arról, hogy a szöveg a szerző saját véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül azonos a Sputnikéval – a mostani poszt végéről ez hiányzik.

A már említett egykori RT-s műsorvezető, Liz Wahl így beszélt a Sputnikról:

„A Sputnik célja, hogy kárt okozzon a társdalomban, megossza az embereket, felerősítse a meglévő ellentéteket. A nyugati társadalmakat célozza, hogy azoknak ártson. Ezt elhinni, vagy részt venni benne olyan, mintha valaki szándékosan kárt tenne magában.”

A Sputnik híreit egyébként a magyar közmédia is rendszeresen szemlézi. Nemrég az orosz állami tévében nácizták le az 56-os forradalmat, akkor a külügy be is hívatta az orosz nagykövetet.

Vlagyimir Putyin a héten érkezik Magyarországra, Szijjártó Péter néhány napja biztosította az orosz kormányt, hogy nagyon várják az érkezését. Az RT múlt héten arról számolt be esztergomi helyszíni riportban,  hogy vadonatúj, a Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emlékművet avattak.

Az Orbán-Putyin találkozót a Sputnik így vezeti fel: „A magyar miniszterelnök és Putyin között sok a hasonlóság, mindketten nyíltan a Soros-hálózat ellen vannak és konzervatív értékeket hirdetnek. Orbán ráadásul bátran ellenállt a nyilvánvalóan elképzelhetetlenül erős amerikai és EU-s nyomásnak, amikor a szankciós háború közepén is találkozott Putyinnal.”