687 millióból épül két új csillagászati robottávcső

Két új, 80 cm tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága című pályázati felhívásban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által alkotott konzorcium

Tranziens Asztrofizikai Objektumok nevű projektje 687 millió 369 ezer 737 forintos támogatást nyert.

A projekt elsődleges célja olyan új, ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása, amik a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek. Ilyenek lehetnek például a nagy energiájú csillagrobbanások (szupernóvák), a gammakitörések, az összeolvadó neutroncsillagok vagy fekete lyukak és más, hasonlóan extrém folyamatok.

Fotó: European Southern Observatory / Antares / AFP

A vizsgálatokra a konzorcium külön erre a célra új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejleszt ki, és helyez üzembe magyarországi csillagvizsgálókban. Ezek a modern távcsövek egyben a magyarországi megfigyelő csillagászat műszerparkjának megújítását is szolgálják.

A projekt legfontosabb eredménye egy új, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszer kifejlesztése lesz: a szakemberek két, egyenként 80 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába és az SZTE Bajai Obszervatóriumába. A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával és speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd az interneten összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre.

A kutatók az újonnan beüzemelt automata mérőrendszerrel olyan rövid idejű, izgalmas jelenségeket is tanulmányozhatnak majd, mint a gammakitörések optikai utófénylése, a gravitációshullám-források esetleges elektromágneses sugárzása vagy a gyors rádiókitörések optikai megfigyelése.

A projekt megvalósulásával nemcsak Magyarországon, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé – írja az MTA, ami szerint a mérőrendszer teljes egészében (a tervek szerint) 2018 végére készül el. A 4 éves projekt szakmai megvalósítása január 2-án kezdődött el. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;