Hivatalos: a szlovákok is gazdagabbak nálunk

2017 február 7., kedd 9:23
339

Amikor arról van szó, hogy mekkora az egyenlőtlenség Magyarországon, vagy egyáltalán, mennyire vagyunk gazdagok, akkor eddig csak jövedelmi és fogyasztási adatokról tudtunk beszélni, a vagyoni helyzetről nem voltak kemény, ellenőrzött adatsorok. Azaz csak azt lehetett követni a megbízhatóbb statisztikákból, hogy adott időben mennyi pénz jön be a háztartásokhoz, és mennyit költenek el – de az a homályban maradt, hogy adott időpontban mekkora vagyonuk van.

A vagyonra legfeljebb spekulálni lehetett erre a KSH-s ingatlan- és az MNB-s pénz- és tőkepiaci statisztikák, vagy kisebb felmérések alapján (mint a Tárasadalmi Riport tavalyi kiadásában megjelent tanulmány, vagy ahogy az Index tett rá kísérletet ebben az érdekes tavalyi cikkben).

Ezen a helyzeten változtatott most a Központi Statisztikai Hivatal, ugyanis megjelent végre a "Miből élünk? – A háztartások pénzügyei" című kiadvány, ami nevével ellentétben nem a jövedelemről szól, hanem éppen hogy a vagyonról.

És mint ilyen, ez az első vagyonról szóló országos felmérés Magyarországon. 

Az adatfelvétel 2014 október és december között történt, szóval jó régen (és mivel az első magyar felmérés, ezért a korábbi számokkal nem is lehet összevetni), de cserébe rengeteg magánháztartást kérdeztek meg, akik saját becsléseket adtak a vagyonuk méretére. A felmérést az Európai Központi Bank koordinálja, az eurózónában már 2006 óta végeznek hasonló, összehasonlítható kutatásokat. Néhány ország, például Magyarország és Lengyelország önszántából csatlakozott.

Az összehasonlításból rögtön kiderül, hogy

a magyarok iszonyatosan csórók az európai átlaghoz képest, de a szlovákoknál is szegényebbek vagyunk.

Így néz ki az európai országokban egy háztartásra jutó nettó átlagvagyon (összes eszköz – tehát minden vagyon a háztól a nyaralón át a nyakláncig és az életbiztosításig – értéke mínusz összes adósság értéke):

Forrás: ECB

Magyarországon ötvenezer nyolcszáz euró jut egy átlagháztartásra (mai árfolyam mellett ez 15,7 millió forint), ez éppen a 22,7 százaléka az eurózóna átlagháztartásai nettó vagyonának. Szóval 440 százalékot kellene gyarapodnunk, hogy beérjük az európai átlagot, de mondjuk az osztrákok beéréséhez már meg kellene ötszörözni a vagyont.

A szlovák átlagháztartások csak 30 százalékkal gazdagabbak a magyaroknál, a lengyelek viszont majdnem kétszer.

(A szinte kizárólag pénzügyi szektorban dolgozókól álló miniállam, Luxemburg értelemszerűen kiemelkedik a listán.)

Szerencsére ennél sokkal részletesebb adatok is vannak. Megnézhetjük például azt is, hogy milyen az országon belül vagyoneloszlás. A következő ábra azt mutatja, a háztartások teljes vagyonának mekkora része van a leggazdagabb tíz százalék kezében:

Itt Magyarország abszolút a középmezőnyben van, pedig hát elég durva, hogy a háztartások tizede birtokolja a vagyon alig kevesebb, mint felét.

Két balti ország, az amúgy elég szegény Lettország és a gazdagabb Észország, illetve Németország és Ausztria vezeti a vagyonkoncentrációt, míg Szlovákia, Hollandia és Belgium vannak a lista alján, tehát náluk kevésbé emelkedik ki a leggazdagabb tíz százalék a társadalom egészéhez képest.

Ha megnézzük a többi vagyoni réteg adatait is, az látszik, hogy Magyarország valamivel egyenlőtlenebb, mint Szlovákia vagy Lengyelország, viszont Németországnál és Ausztriánál kiegyenlítettebb a helyzet.

Az biztos, hogy a vagyon szerinti egyenlőtlenség sokkal nagyobb, mint a jövedelem szerinti. Ez így van az egész EU-ban, és logikus is, hiszen a vagyontárgyak önmagukban is hajtanak hasznot, amikor felértékelődnek – tehát a jövedelmen felül is gazdagíthatják a háztartásokat. De most már tudjuk, hogy ez Magyarországon is így van.

Míg a felső húsz százalék az összes vagyon 62 százalékát birtokolja, addig az összes jövedelemnek csak a 37,5 százalékát keresik meg.

Forrás: ECB (vagyon), Eurostat (jövedelem). A jövedelem esetében a háztartási felmérés 2014-es adatait használtam.

Mindenesetre elég félelmetes, ha összehasonlítjuk az euróövezet háztartásait a nekik megfelelő magyarokkal. Ugyan alacsonyabbak a magyar megélhetési költségek, de vagyon szerint sokkal-sokkal szegényebbek vagyunk.

Azok a magyarok, akik beférnének a leggazdagabb tíz százalékba, az eurózónában éppen hogy kikecmeregnének a legszegényebb negyven százalékból.

Forrás: ECB. A "p" percentilist jelent, azaz a "p10" a vagyon szerint sorrendbe állított háztartások 10 százalékánál lévő háztartás vagyonát mutatja.

Miből áll össze ez a vagyon?

Vannak reáleszközök (ingatlan, nagy értékű ingóság, saját vállalkozás értéke), és pénzügyi eszközök. Az előbbiek aránya az összes európai országban óriási fölényben van. Magyarországon 83,2 százalék jut a megfogható dolgokra, a pénzügyi eszközökre pedig 16,8 százalék – mármint átlagosan, és itt az átlag felfelé húz.

Forrás: ECB. Ez nem a tipikus magyar háztartás, hanem az összes háztartás vagyonának átlaga, amit erősen torzít a sokkal gazdagabb felső tíz-húsz százalék, ahol már átlagos a nyaralótulajdon vagy a pénzügyi eszközök portfóliója.

Ez azt jelenti, hogy az ingatlanárak alakulása irdatlanul sokat számít, amikor a háztartások vagyonát nézzük. Ezért sejthető, hogy 2014 óta jelentősen előreléptünk a vagyon szempontjából, mivel általában nagyot emelkedtek az ingatlanárak.

Persze nem mindenhol, és a magyar ingatlantulajdon értéke hatalmas regionális különbségeket rejt, amint azt a felmérés is megerősítette. A Budapestet magába foglaló Közép-Magyarország régió háztartásai átlagosan 17,5 millió forintra becsülték ingatlanjuk értékét, míg az észak-aéföldiek csak 7,8 millióra. A társadalom vagyon szerinti alsó ötödének jellemzően nincs saját ingatlanja.

A pénzügyi eszközök birtoklása már sokkal elitebb dolognak számít, szinte csak a társadalom felső harmada birtokol értékpapírokat vagy más megtakarítást.

Részvényekkel egyébként a magyar háztartások rendelkeznek a legkisebb arányban az összes ország között (Görögországot leszámítva): mindössze 1,3 százalékuknak van részvénye – még a felső tíz százalékban is csak 4,8 százalék –, miközben az európai átlag 8,8 százalék.

Kötvényből már több van, de az sem olyan sok, a háztartások 7,3 százaléka rendelkezik ilyesmivel – pedig az utóbbi évek éppen arről szóltak a magyar megtakarítási piacon, hogy mérhetetlen lakossági pénz áramlott a magyar államkötvényekbe.

A reál- és pénzügyi vagyonból viszont lejön az adósság, ami Magyarország esetében annak ellenére nem kevés, hogy a háztartások utoljára az ingatlanpiaci válság előtt adósodtak gyors ütemben, azóta viszont alig van lakossági hitelezés. A tipikus magyar háztartás ötödakkora adósságot nyög, mint amennyit a birtokában lévő dolgok érnek.

Forrás: ECB.

Az adósságok törlesztése egy magyar háztartás esetében havi átlag 133 eurót vitt el 2014-ben, ez nagyon kevés európai összevetésben, de a magyarok által megkeresett jövedelemhez képest már inkább sok: elviszi az eladósodott háztartások jövedelmének 16,4 százalékát; a legalacsonyabb jövedelműeknél a felét.

Forrás: ECB.

(Fontos dolog, hogy az ECB felmérése még a 2015 januári svácifrank-sokk előtt készült, ezért például a deviza-jelzáloghitelre vonatkozó megállapítások már idejétmúltak.)

A magyar háztartások 4,1 százalékának van negatív vagyona, azaz ekkora részüknek van nagyobb adóssága, mint amennyit a tulajdonukban álló eszközök érnek. Ezzel egyáltalán nem lógunk ki, sőt: Hollandiában és Írországban a háztartások 14,3, illetve 12,4 százaléka van a víz alatt, de Németországban is 8,7 százalék ez az arány.

További részleteket itt (pdf) és itt (pdf) érdemes keresni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt