Csütörtök este hétre várunk mindenkit az év első Budapest Science Meetup-jára, amely ezúttal is az MTA Könyvtár és Információs Központban kerül megrendezésre. Az előadásokban szó lesz fehérje-térszerkezetek bioinformatikai módszerekkel történő vizsgálatáról, rendszertudományról és a közel-keleti régészeti örökség szomorú sorsáról.

Mint a legtöbb meetup-ra, a mienkre is lehet a meetup.com-on regisztrálni, illetve Facebook-on is. De nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.

Részletes program:

Fehérje-térszerkezeti illesztőmódszer gyorsítása FPGA technológiával

Goretity Árpád – PPKE - Molekuláris Bionika

A modern evolúcióbiológiai és orvostudományi alapkutatás szerves része, nélkülözhetetlen támogatója a bioinformatika. A biológiai adatok számítógépes feldolgozásának gyorsasága lehetővé teszi olyan elemzések, összehasonlítások és szimulációk elvégzését, amelyeket kísérletesen egyáltalán nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt és rendkívül költségesen lehetne megvalósítani. Az egyik legnagyobb horderejű bioinformatikai módszer a fehérjék szerkezeti összehasonlítása. A fehérjék az élő szervezetek alapvető építőkövei, és szerkezetük gyakran összefügg az általuk ellátott feladatokkal, biológiai funkciókkal, így annak a megismerése közvetlenül hasznos, értékes tudáshoz juttatja a kutatókat.

Sajnos a jelenlegi szerkezeti illesztőalgoritmusok jellemzően igen lassúak. Nagyobb fehérjeadatbázisok feldolgozásához tehát új metódusokra van szükség. Egy lehetséges megközelítés a hagyományos számítógépek használata helyett specializált célhardver létrehozása, amelyet munkámban a méltán népszerű FPGA technológiával valósítottam meg. Az eredmények ígéretesek: a célhardvertől akár több nagyságrendbeli gyorsulást, hatékonyságnövekedést is várhatunk.

Rendszertudomány és a rögvaló – avagy: Mitől mennek gajra a projektek?

Ziegler Éva – rendszerkutató mérnök, Széchenyi István Egyetem vendégoktató

Mindannyian valós, komplex rendszerek vagyunk. Molekulákból, atomokból, fermionokból, bozonokból állunk. Mi magunk is részrendszerei vagyunk még nagyobb rendszereknek, mint család, munkahely, nemzet, Földgolyó, Naprendszer, Tejút, Univerzum. A játékszabályok ugyanazok. Ugyanazon törvények és szabályok vonatkoznak ránk, mint minden más valós rendszerre. Akár ismerjük ezeket, akár nem. Ha ismerjük a játékszabályokat, akkor szabadon fogunk szörfölni a természet hullámtengerén. Ha nem ismerjük, a természet vállat von, és pillanatról pillanatra pofozza, görgeti, veri végig a víz alatti sziklákon az adott rendszert, azon az egy világvonalon, amit a hullámzás pillanatról pillanatra éppen lehetővé tesz.

• Hol rejlenek ezek a játékszabályok? – Rendszertudomány és a társtudományok
  
• Valós és képzetes rendszerek
  
• A három legfőbb terület:

1. Fizikatudomány – kvantumfizikától a kozmológiáig – a rendszerek fölépítése és működésének alapjai
   
2. Információtudomány – több, mint informatika – az információ képzetes rendszeralkotó képességének minden aspektusa
   
3. Irányítástudomány – a fenti két nagy területet összekapcsoló ismeretek, a valós világ legalapvetőbb folyamatainak megértését és képzetes modellezését segítő tudás.
   

• Ha oly szükségesnek tartják a rendszertudósok, akkor miért nem hallunk sokkal gyakrabban a ezekről az ismeretekről, vagy a rendszertudományról magáról? És egyáltalán, miért volna szükségünk ezekre? – Három jellemző példa a gyakorlatból.
• Hogyan tovább? – Rendszercoaching: Egy nagyon egyszerű, de nagyon jól alkalmazható, új gyakorlati metodika körvonalai.

A régészeti örökség pusztulása és a műkincsek illegális kereskedelme Szíriában és Irakban

Kalla Gábor - ELTE BTK, Régészettudományi Intézet

Az utóbbi évek háborús eseményei során számos különböző okból pusztult Szíria és Irak rendkívül gazdag régészeti öröksége. Az egész emberiség történetében kiemelt fontosságú régió műkincseinek szomorú sorsában számos különböző tényező játszik szerepet. Ezek közül talán nem is a közvetlen háborús tevékenység okozta károk a legjelentősebbek, hanem a múzeumok és régészeti raktárak kifosztása, a régészeti rommezők fosztogatása és illegális ásatások, melyek célja a műtárgyak értékesítése. Mindezt tetézték az Iszlám Állam aktivistáinak módszeres rombolásai. Az előadás ezeket a tényezőket veszi számba, és bemutatja, hogy a fejlett régiók ellenőrizetlen műkincsgyűjtési szokásai milyen következményekkel járnak, hogyan sérül szinte felfoghatatlan mértékben a világ kulturális öröksége.