Michael Flynn azt még talán megúszhatná, hogy titokban egyeztetett az orosz nagykövettel Obama frissen elrendelt szankcióiról. Azt már nehezebben, hogy aztán hazudott is erről.Michael Flynn felfüggesztését és nemzetbiztonsági engedélyeinek megvonását követelte szombaton Nancy Pelosi, a demokraták képviselőházi frakcióvezetője arra az időre, amíg az FBI le nem zárja vizsgálatát Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója ellen.
A Washington Post, majd később a New York Times volt és jelenlegi kormánytisztviselőkre hivatkozva jelentette, hogy Michael Flynn a titkosszolgálati megfigyelések alapján
az Oroszország ellen elrendelt legfrissebb amerikai szankciókról és általában az orosz-amerikai viszony várható enyhüléséről is beszélt a washingtoni orosz nagykövettel
még magánemberként, Donald Trump beiktatása előtt, tavaly december 29-én. Aznap, amikor Barack Obama a titkosszolgálatok jelentése alapján, az amerikai választás befolyásolására tett kísérlet megtorlásaként 35 orosz diplomata kiutasításáról határozott.
Önmagában már Flynn és a nagykövet, Szergej Kiszljak beszélgetése is törvényt sérthetett. Egy obskúrus jogszabály, az 1799-ben hozott, és azóta a gyakorlatban soha sem alkalmazott Logan törvény tiltja, hogy magánszemélyek befolyásolják az amerikai külpolitikát. De mert a jogszabályt még sosem alkalmazták, ez alapján nehéz lenne elítélni Flynnt. Az Obama-kormány ezért nem is indított eljárást, bár az FBI még januárban vizsgálni kezdte az ügyet.
Ami miatt Flynn igazán bajban lehet, az az, hogy megpróbálta eltusolni az ügyet. Az amerikai politikai közbeszédben Watergate-szabálynak hívják, hogy
az eltusolás rosszabb magánál a bűnnél is.
Márpedig a Trump stáb első hivatalos reakciójaként Mike Pence-t, az akkor még csak leendő alelnököt állította az újságírók elé, aki Flynnre hivatkozva tagadta, hogy szó esett volna szankciókról és az orosz-amerikai viszonyról Flynn és Kiszljak között. Pence akkor azt mondta, hogy csak Putyin és Trump telefonbeszélgetését készítették elő.
Flynn csütörtökön, a Postnak reagálva is először tagadott. Később pontosította nyilatkozatát, az új hivatalos álláspontja szerint "bár nem emlékszik konkrétumokra, de elképzelhető, hogy a szankciók is szóba estek".
A Post és a Times nevük elhallgatását kérő forrásai szerint konkrétan szó esett ezekről, de hogy ezt milyen bizonyítékra alapozzák, az nem derült ki a cikkekből. Elképzelhető, hogy vannak rögzített beszélgetések. Az mindenesetre tény, hogy
Putyin nagyon visszafogottan reagált a szankciókra.
Bár december 29-én, a bejelentés napján még az orosz vezetés tajtékozva követelt válaszcsapást, Putyin másnap bejelentette, hogy válasz nélkül hagyja az új szankciókat, még csak amerikai diplomatákat se utasít ki, pedig az ún. tükörválasz teljesen bevett ilyen esetekben a nemzetközi diplomáciában. Trump a Twitteren "nagyon okosnak" minősítette Putyin döntését. (Via WPSU, Huffington Post, Washington Post, New York Times)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.