Korábban több mint hatvan évre titkosított dokumentumok tanúsítják, hogy Rökk Marika, a háború utáni Németország egyik ünnepelt operetténekese és színésznője hosszú éveken keresztül kémkedhetett és adhatott át információkat Moszkvának. 

A magyarországi német családból származú Rökk Marika az 1930-as évektől kezdve egész Európa egyik legünnepeltebb operettprimadonnája volt. 1913-ban született Kairóban, gyerekkorát Budapesten töltötte, de már kamaszkorában nemzetközi csillagnak számított: Párizsban a Moulin Rouge-ban, Bécsben majd a manhattani Broadwayen lépett fel. 

Később a mozgókép felé fordult, és férje, a filmrendező Georg Jacoby oldalán végül Berlinben telepedett le. Németországban Rökk osztrák és német filmek ünnepelt sztárja lett, és annyira közel sodródott a goebbelsi propagandagépezethez, hogy a világháború után két évre el is tiltották a filmezéstől. 

A Guardian berlini tudósítója most arról ír, hogy Rökk titkosszolgálati iratok szerint a '40-es évektől kezdődően valójában az orosz titkosszolgálat, a KGB kötelékéhez tartozott, és folyamatosan közvetített információkat a Harmadik Birodalom berkeiből Moszkvába. 

Hogy mi volt Rökk pontos feladata és milyen megbízást teljesített, az nem olvasható ki az iratokból, de a cikk szerint feltehetően menedzsere, a szovjet hírszerzés ügynökeként dolgozó Heinz Hoffmeister szervezte be a színésznőt, aki férjével, Georg Jacobyval közösen jelentett a szovjeteknek. 

Az biztos, hogy Rökk nem állt távol a német politikai elittől, sőt: igazi üdvöskének számított a náci Németországban. Az 1935-ös Leichte Kavallerie (Könnyű lovasság) hozta meg neki az országos hírnevet; állítólag Adolf Hitler egyik kedvence volt, és a Führerrel több levelet is váltottak, Joseph Göbbels propagandaminiszter pedig nem csak a birodalmi propagandában szorított helyet a színésznőnek, de egyes híresztelések szerint gyengéd szálak is fűzték hozzá. 

Rökk a hírhedt szovjet ügynök, Jan Csernyak keze alatt működő, 35 tagú Krona ügynökhálózatnak volt a tagja. Csernyak, aki egyébként félig szintén magyar származású volt, és akit követhetetlen mozgásai miatt csak az "árnyék nélküli emberként" emlegettek, kulcsszereplője volt a szovjet hírszerzésnek a '40-es években. 

A szovjet katonai hírszerzés Berlinben szervezte be Csernyakot, miközben ő épp tanulmányait folytatta a német fővárosban. Az általa irányított Krona  később a legmagasabb szintű katonai ügyekben kémkedett Moszkvának: jelentéseket küldtek többek között a kurszki csata és a Barbarossa hadművelet előkészületeiről is. Ennek a hálózatnak bankárok, politikai beosztottak, hadügyi cégek vezetői és alkalmazottai és magas beosztású tisztek mellett tagja volt Olga Csehova, híres szovjet színésznő is.

A háború után Rökköt két évre eltiltották a színészkedéstől az NSDAP-hoz fűzödő szoros kapcsolatai miatt, az viszont nem világos, hogy valaha gyanúsították-e kémkedéssel, vagy próbálták-e felfüggeszteni tevékenységét. 

Leghíresebb előadása a Csárdáskirálynő volt 1951-ben. Beszervezését a mai szövetségi hírszerzés, a BND (Bundesnachrichtendienst) a Wehrmacht tábornokáról, Richard Gehlenről elnevezett elődje tárta fel még 1951 novemberében. 

Rökk a Csárdáskirálynő után fel is függesztette karrierjét, állítólag vállalkozásba kezdett volna, de a hírszerzés gyanúja szerint valójában ez csak fedősztori volt. A Bild számolt be arról, hogy a színésznőnek felfedetlen orosz kapcsolatai lehetnek, de ezt az aktát végül évtizedekre titkosították, és csak most oldották fel. 

Rökk számtalanszor játszott Kálmán Imre legendás Marica grófnője című operettjében, és az '50-es évek után is főleg operettekben láthatta a többnyire német és osztrák közönség. Azért így is kapott még filmszerepeket is, de már ritkábban: 1968-ban a Hello, Dollyban és az 1973-as Utolsó keringőben is látható volt. Végül 1984-ben vonult vissza. 2004-ben, 90 éves korában hunyt el Badenben.