Matolcsy Györgyben valami végleg elsötétült 2017. február 22-én. Össze-összeakadó nyelvvel, a parlamenti pulpituson idegesen dobolva adta elő a következőt, leírtam az egészet szó szerint:

„Tisztelt elnök úr, azt gondolom, hogy, [szünet] itt érdemes megállni egy polgári szóra. Volt ugyanis a 2015-ös évnek egy árnyéka, még rögtön az elején, az első négy hónapban. És ez az árnyék, ez már látható volt 2014 augusztusától. 2015-ben brókerbotrányoktól volt hangos Magyarország. Először a Buda-Cash nevű csalárd cég, majd egy Hungária csalárd biztosító, majd egy Quaestor nevű még csalárdabb brókercég dőlt be. Dőlt be, mert a Magyar Nemzeti Bank megtalálta azokat a 10-15 éve felhalmozott, felhalmozott trükköket, amelyek révén sok száz milliárdot vettek el az emberektől. Azonban, és ez az árnyék, mert ez egy örömhír, ez jó hír, ennek Magyarország minden polgára örül, hogy megtisztítottuk a magyar pénzügyi rendszert a rablólovagoktól, a csalárdan, rablásból élő brókercégektől és pénzügyi intézményektől.

Az árnyék onnan van, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy a Magyar Nemzeti Bank ez a brókerbotrányt, csalásokat leleplező tevékenysége, ez egy sorozatba illeszkedik. Egy forgatókönyvbe illeszkedik. Egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységéhez illeszkedik, amely 2014 őszén indult el. Azt kell mondanom, hogy természetesen a Magyar Nemzeti Bank megtalálta volna a csalárdan működő brókercégeket, hiszen Windisch alelnök úr és csapata határozottan és kreatívan, új módszertannal ott volt a cégeknél. De. Nem mindegy, hogy mikor találtuk meg ezeket a csalárdan működő brókercégeket. Tíz-tizenöt év lopássorozatát nem mindegy, hogy január-február-márciusban találtuk meg, vagy esetleg májusban. Miért találtuk meg január-február-márciusban? Mert valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015. áprilisára. Ez a bankpánik be is következett. Négy városban, négy órát tartott. Mondnánk, hogy nem sok. De igenis sokkszerű volt az, még egyszer, hogy egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt. Ez egy nagyon súlyos árnyék, nagyon sötét árnyék, mély szürke árnyék, egy árnyalata van. Sötét. (...)

A jegybank [felnevet] nem felelős, hanem a jegybank leplezte le a csalásokat. Még egyszer. Azért január-február-márciusban, mert segítettek a jegybanknak, hogy még időben, áprilisban lehessen bankpánik Magyarországon. De nem volt. Négy órát volt. Mert a magyar emberek, a magyar polgárok, köszönet ezért a magyar családoknak, józanak maradtak, és a jegybank és a kormány szövetsége pedig működött”

– mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Parlamentben ülő hat képviselőnek. De érdemes meghallgatni eredetiben.

Még egyszer, az állítások:

• Egy nagy, NATO-szövetséges ország meg akarta buktatni a kormányt 2015. áprilisában.
  
• A külföldi titkosszolgálat ebben a 2014. augusztusa óta látható akcióban fel akarta használni a Magyar Nemzeti Bankot.
  
• A NATO-szövetséges forgatókönyve szerint a Magyar Nemzeti Banknak bankpánikot kellett volna okoznia, és ebbe kellett volna a kormánynak belebuknia.
• Ezért nem májusban leplezték le a csalásokat, hanem már hamarabb, február és március között.
• A Magyar Nemzeti Bank leplezte le a brókercégek törvénysértéseit.
  

Most tekintsünk el attól a sima hazugságtól, amit már nagyon sokadszor mondott el a jegybankelnök és beosztottjai, tehát hogy a Magyar Nemzeti Bank leplezte le a brókercsalásokat. Ez egyszerűen csak nem igaz. A Buda-Cash esetében is a cégvezető jelezte a jegybanknak, hogy gondok vannak, a Quaestor esetében pedig ennek a cikknek az elején részletesen bemutattuk azt az eseménysort – főleg MNB-sek tanúvallomásai alapján –, ami a bukáshoz vezetett: hogy Tarsoly Csaba és Májer Zsolt nagyjából egy időben elmondták a kötvényes dolgaikat a felügyelet embereinek. Semmi nem bizonyítja, hogy az MNB, ahogy itt fent Matolcsy mondta, megtalálta volna a csalásokat. (Az, hogy az MNB feltárhatta a csalásokat, valójában már ezeknek az önbevallásoknak a következménye volt.)

Ez a mese az MNB sikereiről csak egy hazugság, de semmi különös. Figyelmen kívül hagy egy csomó tényt, például hogy

az MNB három hónappal a csőd előtt, „alapos átvilágítás” után engedélyezte a Quaestornak, hogy bankot vegyen.

Vagy: miután a Nemzeti Bank ellenőrei számára is világos lett, hogy a Quaestor a büdös életben nem fogja tudni visszafizetni azt a pénzt, amit a kötvényesei kölcsönöztek, hiszen nem termel elég pénzt még ahhoz sem, hogy fenntartsa magát, mit tettek? Hát felszólították a Quaestort, hogy írjon még egy mondatot a kötvénykibocsátási tájékoztatójába. Ennyit az MNB új módszertanáról.

És nyugodtan vegyük még hozzá ehhez, hogy Matolcsy György unokatestvérének bankja, a Növekedési Hitel Bank mindkét nagyobb brókercsődből hasznot húzott, miután benyelte (pályázat nélkül) a Buda-Cash ügyfeleit és átvette a Quaestor befektetési alapjait, ahogy a Buda-Cash tulajdonosainak cégcsoportja, az Opimus is valahogy Mészáros Lőrinc környékén kötött ki, akárcsak a Quaestor hoteljei.

És a jegybankelnök ezek után külföldi titkosszolgálatok keltette bankpánikról delirál?

Nem az aranyos és veszélytelen, poénnak is felfogható Matolcsy-szövegek sorába illeszkedik, mint amikor ősmagyar agysebészekről vagy a magyar és a japán csecsemők fenekén lévő piros pöttyökről beszélt, és nem is egy olyan ártatlan dolog ez, mint hogy egy csomó fontos jegybanki bejelentést egy ezoterikus elmélet alapján a tízmilliószoros napokra időzített. És nem is egy olyan buta hiba, mint amikor – titkárnőjének visszaemlékezése szerint – egy étteremben a Goldman Sachs bankárának beszélt a magyar kormány várható piacmozgató lépéseiről.

Ez a mostani gondolatmenet már a tiszta elmebaj.

Természetesen Matolcsynak semmi, de semmi bizonyítéka nincs semmilyen titkosszolgálati akcióra. Vegyük komolyan egy pillanatra, amit mondott. A (célzás alapján nyilván amerikai) kémek győzték meg a Buda-Cash és a Quaestor vezetőit, hogy dobják fel magukat a jegybanknál? Beépültek a kémek az MNB felügyeleti részlegére, vagy anonim tippekkel vezették a kezüket? De akkor miért nem volt bejelentés, hisztérikus diplomáciai tiltakozás, vizsgálat?

Kiprovokált bankpánik sem volt. A Buda-Cash tulajdonosai által szétrabolt DRB-bankcsoport ügyfelei azért álltak sorban a bankok előtt 2015. február 26-án, mert kétségbeesetten próbálták kivenni a pénzüket a bankfiókokból, amelyeket addigra már bezárt a felügyelet. Szóval a sorbanállás teljesen érthető és indokolt volt, nem volt benne semmi provokáció. Ezt a helyzetet nem csak a csalások idézték elő, hanem a pénzügyi felügyelet évtizedes hibái is, amiért soha senki nem kért még bocsánatot. A Buda-Cash károsulttá lett ügyfeleivel egyébként azóta is packázik az MNB-s felszámolócég, a PSFN Zrt., akárcsak az azóta MNB-s irányítás alá vont OBA-BEVA. 

Szóval azért nem érdemes értelmet keresni ebben, mert nincsen benne értelem.Jellemző, hogy Matolcsy a beszéde után lelépett az Országgyűlésből, az őt helyettesíteni ott hagyott MNB-alelnök, Nagy Márton semmire nem akart reagálni a parlamenti vitában, ahogy a nemzeti bankot mindig lelkesen támogató fideszes képviselők sem szólaltak meg, még a fideszes udvari média sem kapta fel ezt az elborult gondolatmenetet.

Hálát adhatunk Istennek, hogy Matolcsy nem tartja a kezében a nemzeti bank operatív irányítását és a monetáris politikát – ezt nála sokkal rátermettebb, és főleg erős gyomrú, hajlékony gerincű jegybanki bürokraták teszik. Rossz belegondolni, hogy mi lenne, Matolcsyt érdekelné bármi a közpénzek közpénzjellegének megszüntetésén és a keleti filozófiákon kívül.