Ha van is élet az újonnan felfedezett naprendszerben, elég fura lehet

TUDOMÁNY
2017 február 23., 19:47
comments 177

Én azok közé tartozom, akiket izgalomba tud hozni egy-egy kisebb csillagászati felfedezés is. Képzelhetik, mit éreztem, amikor először olvastam a Trappist-1 törpecsillag körül felfedezett hét, Föld-méretű kőzetbolygó felfedezéséről. Pláne, hogy a jelenlegi ismereteink szerint akár mind a hét bolygón lehet folyékony víz, ami jelenlegi ismereteink szerint alapvető feltétele az élet kialakulásának.

link Forrás

Hát még mennyire izgatott lettem, amikor megtudtam, hogy a hét bolygó egy ún.

ultra-cool dwarf

körül kering. Ez magyarul már nem hangzik annyira jól, az viszont annál inkább, hogy a bolygók annyira közel keringenek a törpecsillaghoz, hogy az aprócska mérete ellenére egészen hatalmas a horizontjukon. Egymáshoz is nagyon közel keringenek a bolygók, így például

a legkülső, hetedik bolygóról nézve az óriási nap előtt hat hatalmas, a mi holdunknál kétszer nagyobbnak tűnő égitest keringene.

Képzeljék el a látványt!

Ilyennek képzeli a látványt a Trappist-rendszer egyik bolygójáról egy művész. Via NASA/JPL-CalTech, public domain
photo_camera Ilyennek képzeli a látványt a Trappist-rendszer egyik bolygójáról egy művész. Via NASA/JPL-CalTech, public domain

Ha pedig elképzelték, képzeljék el, hogy micsoda őrült dagályok lehetnek ott, ha itt az aprócska Holdunk képes helyenként 11 méteres dagályt okozni. Meg is kérdeztem gyorsan Molnár Lászlót, az MTA CSFK Csillagászati Intézete csillagászát a Science Meetup és a Pulispace blogok rendszeres szerzőjét erről.

Meg is erősítette, hogy elég őrült árapályok lehetnek a bolygókon, bár "az árapályerő gyorsabban csökken a távolsággal, mint a gravitáció (1/r^2 az 1/r^3-bel szemben)". Így szerinte valójában csak akkor rántanának nagyot egymáson, ha éppen egymás mellett haladnak. De mert hét, egymáshoz nagyon közel és nagyon gyorsan keringő bolygóról beszélünk, egyszerre több is elhaladhat egymás mellett teljes összevisszaságban,

"tehát nem szép szabályosan változó árapály lenne".

Ennél sokkal mókásabb, és élhetőség szempontjából kritikusabb, hogy "ha ilyen közel keringenek egymáshoz, akkor a kölcsönös rángatás már a keringésüket is befolyásolja". Vagyis a bolygók egymás mellett haladva lassítják-gyorsítják egymást. Már a jelenlegi eszközökkel is mérni tudták az áthaladási idő változásait, "ami tök jó, mert ebből tömeget lehetett számolni, nem kellett az óriástávcsövekkel spektrumokat felvenni és a csillag mozgásából következtetni". Viszont a mérések szerint a bolygók keringési idejében akár egy órás eltérés is lehet, ami 10-12 napos keringési időre vetitve "brutális". "Olyan, mintha a földi év hossza bő egy napnyit tudva változni néhány év alatt, oda-vissza".

link Forrás

Vagyis ha van élet ezeken a bolygókon, akkor egyrészt kaotikus árapály és rendszeresen változó évhossz nehezítené a dolgát. És ez még csak a kisebbik probléma.

A nagyobbik, hogy ezek a bolygók olyan közel keringenek a naphoz és egymáshoz is, hogy ilyenkor már kialakul a kötött keringés. Így kering a Hold is a Föld körül, ebből pedig talán már érthető is a probléma. Ahogy a Hold, úgy ezek a bolygók is mindig ugyanazzal a felükkel a csillagjuk felé keringenek.

"Ez az élet szempontjából szívás" - foglalta össze tömören Molnár.

Egy vastag légkör segíthet kiegyenlíteni a hőmérsékletkülönbséget a nappali és az éjszakai oldal között, de ez csak a külsőbb bolygókon működhet, mert amúgy erőteljes üvegházhatást generál. Közeli példa erre a Vénusz, ami épp a légköre elszabadult üvegházhatása miatt élhetetlen. "De egyelőre dunsztunk sincs, hogy milyen a légkörük" - írta. Hogy milyen, azt talán majd a jövő októberben felbocsátani tervezett új űrteleszkóp, a James Webb már megállapíthatja.

Ha valaki maga is vetne egy pillantást, legalább a csillagra, ami körül a bolygók keringenek, azt sajnos ki kell ábrándítsam, ahogy engem is kiábrándított Molnár. "Nagyon halvány a csillag, kábé százezerszer halványabb annál, amit még szabad szemmel észreveszel" - mondta. "CCD-val talán ki tudnánk mérni, de necces" - utalt egy amatőrök által is kipróbálható csillagászati képalkotási technikára, amiről inkább belinkelném ezt a két használható leírást a Magyar Csillagászati Egyesület folyóiratának archívumából (.pdf 1, 2).

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.