Hét Föld-szerű bolygót is fölfedeztek a csillagászok a TRAPPIST-1 nevű, viszonylag közeli ultrahűvös törpecsillag rendszerében – ezt jelentette be a NASA szerdai, nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatóján. A felfedezés jelentőségét az adja, hogy a hasonló rendszerek gyakoriak lehetnek a mi galaxisunkban is, a TRAPPIST-1-hez hasonló, alig jupiternyi méretű törpecsillagokból sokkal több van, mint a Nap-szerűekből, így megnőhet az esélye annak, hogy az élet kialakulására alkalmas bolygókat találjunk a környezetünkben. A számítások szerint TRAPPIST-1 bolygóin akár folyékony halmazállapotú víz is lehet. A kutatók azt ígérik, hogy tíz éven belül meg tudják állapítani, van-e nyoma életnek a bolygókon.

A TRAPPIST-1 törpecsillagot néhány éve már ismerjük, nevét nem a trappista sajtról, de nem is a sörről vagy a szerzetesrendről kapta, hanem a chilei Atacama sivagban lévő Transiting Planets and Planetesimals Small Telescope-ról (TRAPPIST), amellyel évek óta megfigyelik. Michael Gillon belga csillagász (Liége-i Egyetem) kutatócsoportja 2015 decembere óta keresi a törpecsillag bolygóit; tavaly már bejelentették, hogy négy Föld-szerű bolygót találtak, azóta pedig újabb hármat.

A TRAPPIST-1 kifejezetten közel van hozzánk, alig 39 fényévnyire, a Vízöntő csillagképben, de fénye annyira gyenge (kibocsátott sugárzása a Napénak ezrede), hogy csak a legkorszerűbb csillagászati eszközökkel lehet megfigyelni. Színe a csillagászok szerint „lazacrózsaszín”. A törpecsillag „takarékossága” (sokkal-sokkal lassabban égeti el hidrogénkészletét, mint a Nap, de annyira lassan, hogy a számítások szerintt még több ezer milliárd évig világíthat, míg a Napnak csak pár milliárd éve van hátra) teszi lehetővé, hogy bolygói akár élet kialakulására alkalmasak legyenek.

A TRAPPIST-1 tömege nagyon kicsi, a Napénak csupán nyolc százada, emiatt bolygói nagyon közel keringenek hozzá: a legközelebbi 1,5 a legtávolabbi 20 földi napnak megfelelő idő alatt kerüli meg a csillagot. A TRAPPIST-1 rendszer legkülső bolygója is hatszor közelebb van a csillaghoz, mint a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr a Naphoz. A bolygók tömege és mérete rendkívül hasonló a Földéhez. A felszínük hőmérséklete is abban a tartományban lehet, amely jelenlegi fogalmaink szerint kedvez az élet kialakulásának, akár folyékony víz is elképzelhető rajtuk.

A kutatók most azt próbálják megállapítani, hogy van-e légköre a bolygóknak, és ha van, ezeknek a légköröknek az összetételét elemeznék, ebből tudják megmondani, lehet-e élet valamelyiken. A megfigyelésekbe bekapcsolódik majd a NASA jövőre munkába álló (elvileg 2018 októberében startoló) űrtávcsöve, a James Webb Space Telescope, illetve a 2023-ban (vagy 25-ben) átadandó, egymilliárd dollárból épülő gigantikus földi távcső, a chilébe tervezett Giant Magellan.

Gillonék fölfedezésének legfontosabb eredménye az, hogy a korábban feltételezettnél sokkal-sokkal több Föld-szerű bolygó létezhet a közvetlen környezetünkben, néhány tíz fényéven belül, a Tejútrendszer környező rendszereiben, tehát sokkal valószínűbbé vált, hogy belátható időn belül élet nyomára bukkanunk valahol.