Súlyos szabálytalanságok és visszásságok történtek az Európai Unió egyik támogatási projektjénél, az induló innovatív magyar vállalkozások megsegítésére létrehozott Jeremie-programnál – derül abból a több mint 20 ezer dokumentumot tartalmazó belső iratanyagból, amelyet a Forbes szerzett meg, és a Direkt36 dolgozott fel.

A Forbes legújabb számában megjelent cikk szerint az EU olyan súlyos szabálytalanságokat talált a programban, hogy 2015-ben hónapokig szüneteltették a pénzek kifizetését, valamint 4,3 milliárd forintos büntetést is kiszabtak. Brüsszel egyik legkomolyabb kifogása az volt, hogy bár elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak támogatást, mégis sok érintett vállalkozás Budapesten és a környékén működött. Az EU bírálta a magyar hatóságokat is, mert azok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében.

A cikk emellett részletesen foglalkozik azzal a Jeremie-alappal, amelyet Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a cége kezel. Kiderült többek között, hogy a Hernádi-féle tőkealap 840 millió forinttal támogatta a Mol-vezér rokonát és annak közeli ismerősét (egy esztergomi fideszes önkormányzati képviselőt) abban, hogy - egyébként nem túl innovatív - ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le. Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Garancsi Istvánnal, és még az üzletember egyik érdekeltségét is százmilliókkal támogatta. 

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást, támogasd a munkánkat!

Nemcsak az EU emelt kifogásokat, hanem a magyar hatóságok is bíráltak egyes projekteket. A cikk idéz egy belső levelezést, amelyben a Jeremie-programot bonyolító állami Magyar Fejlesztési Bank munkatársa bírálta a Hernádi-alap által támogatott ingatlanügyleteket. Konkrét szabálytalanságokat ugyan nem említett a banki munkatárs, de közölte, szerinte ezek az ügyletek ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert a Jeremie „nem erre lett kitalálva”. 

A program eredeti célja ugyanis az volt, hogy innovatív induló vállalkozásoknak nyújtsanak segítséget, míg Hernádi rokonának, a szintén a Molnál dolgozó Bacsa Györgynek (ő Hernádi unokatestvérének a fia) a cége arra használta fel az uniós pénzt, hogy olyan ingatlanokat vegyen, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai. A cégnek az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, az MKB Bankkal megkötött bérleti szerződések ugyanis hosszú távra szólnak.

Hernádiék azt közölték, hogy ők szabályosan jártak el minden ügyben, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A programot kormányzati szinten felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.

Az Európai Unió a Jeremie nevű kockázati tőke programot 2009-ben indította el Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetnie, hanem a magyar állam kapja meg, amely újra felhasználhatja hasonló célra. 

Hernádit 2013-ban választották ki, és Gran Private Equity nevű alapkezelője 3 milliárd forintot kapott startupok segítésére. A Forbes és a Direkt36 cikkéből kiderül, hogy ez az alap szorosan együttműködött a Mol-vezér régi ismerősének és üzlettársának, Garancsi Istvánnak a Jeremie-alapjával. Voltak személyi és szervezeti átfedések, illetve kiderült az is, hogy Hernádi alapkezelője 2014 végén befektetett egy olyan üzembe, amelynek Garancsi az egyik résztulajdonosa.