Csütörtökön indul a kilencedik a Budapesti Építészeti Filmnapok, első este még csak megnyitóval, majd három napon át rengeteg vetítéssel. A Kortárs Építészeti Központ által szervezett fesztiválon csupa olyan filmet mutatnak majd be, melyek a városi léthez, az épületekhez és a formákhoz kapcsolódnak, külön blokkot kapnak a közép-európai filmek és idén először játékfilmeket is vetítenek majd. 

Az idei programból öt filmet már mi is láttunk, most ezeken keresztül próbálunk kedvet csinálni a fesztiválhoz. Összesen 35 film szerepel a programon, a filmnapok honlapján és Facebookon lehet böngészni a részleteket. Ha pedig valaki kedvet kapna a mozizáshoz, idén ötalkalmas bérleteket is lehet venni az egyszeri jegyek mellett. 

És akkor az öt film:

• Zaha Hadid – Aki mer, az nyer 

A megnézett filmek közül ez volt a leginkább klasszikus dokumentumfilm: a világ legsikeresebb női építészét, Zaha Hadidot mutatta be két brit rendező, Lindsey Hanlon és Roger Parsons. Hadid pont egy évvel ezelőtt, 2016 márciusában halt meg, de az Aki mer, az nyer nem tisztelgés és búcsú, a filmet 2013-ban mutatták be, amikor Hadid karrierje szárnyalt és könnyedén lehetett arra gondolni, hogy legnagyobb művei még bőven hátravannak.

A film elsősorban Hadid és építészbarátainak történetire épül, és az összes kötelező elemen végigmegy: milyen volt a hatvanas évek Bagdadjában felnőni, mi várt rá a hetvenes évek lázadó Londonjában, hogyan boldogult bevándorló nőként a londoni építészvilágban, hogy élte meg azt, hogy sokáig csak papíron volt igazán sikeres, hiába nyerte sorra a versenyeket, épületeit nem tudták vagy akarták megépíteni. 

A rengeteg tervrajz, kész épület és elképzelés bemutatása közben az Aki mer, az nyer olyankor a legerősebb, amikor Hadid tisztán szakmai kérdésekről beszél: formákról, dizájnról, Kazimir Malevics hatásáról vagy mondjuk a digitális eszközök hatásáról az építészetre. Az Aki mer, az nyer remek indítási lehetőség bárkinek, aki szeretne egy kicsit megismerkedni az elmúlt évtizedek legfontosabb, de közel sem ellentmondásoktól mentes építészével. 

• Formák az élet vonzásában
  

Igazi kukkolófilm a Formák az élet vonatkozásában: rakás bécsi polgár otthonába pillanthatunk be, miközben arról beszélnek, hogy hogyan alakította életüket az otthonuk és életük az otthonukat. A tucatnyi személyes élet- és lakástörténelmet az köti össze, hogy minden lakó Bécs húszas-harmincas éveinek építészeti/társadalmi kísérletének helyszínén, a Werkbund telep épületeiben lakik. 

A lakhatási kísérlet, ami az osztrák modernizmus legnagyobb építészeit is megmozgatta, azt a célt szolgálta, hogy egy lakótelepen a különféle társadalmi osztályokból éljenek együtt emberek. A Hietzing kerületében található telepen élők mesélnek nemcsak arról, hogy hogyan kerültek a ma már turistalátványosságnak számító apró házakba, hanem arról is, hogyan látják, mennyi valósult meg a telep eredeti elképzeléseiből. 

• Befejezetlen terek
  

A Befejezetlen terek egy megindító történet arról, hogy a forradalmak tényleg mindig felfalják saját gyermekeiket. Kubában, az 1959-es forradalom utáni években tényleg minden lehetségesnek látszott. A legenda szerint Fidel Castro és Che Guevara a híres fotókon is megörökített golfozásuk közben találták ki, hogy a golfpálya helyére épüljön fel a Nemzeti Művészeti Iskola. 

link Forrás

Fiatal művészek egy csoportját bízták meg azzal, hogy álmodják meg a világszinten is egyedülálló, több különálló épületből álló művészeti iskolát. Az építkezés elindult, de a hatvanas évekre a hidegháború és a szovjet ideológia térhódítása alapvető változásokat hozott Kubában is: a radikális építészek hirtelen gyanús, pazarló, burzsoá alakok lettek a rendszer szemében, amely többet nem nézte jó szemmel sem a megalománnak bélyegzett projektet, sem az olyan apróbb kihágásokat, mint hogy az iskola egyik szökőkútját egy pináról mintázták. 

A filmben az építészek évtizedekkel később mesélik el, hogyan zajlott az építkezés és hogy mi lett a projektjük sorsa, amikor idealista és naiv énjük hirtelen szembetalálta magát a rezsim igazi arcával, és mi lett, amikor Fidel Castro a kilencvenes évek végén újra rátalált az iskola terveire. A Befejezetlen terek nem csak egy rendkívüli iskola története, de remek összefoglalója Kuba XX. századi történelmének is. 

• Tucatfölde
  

A százforintos boltokat ellepő kacatok fővárosa Jivu, az európaiak többsége számára ismeretlen kínai város. Gumikacsától plüssállaton át iPhone-tokokig itt fordul meg majdnem minden, mielőtt olcsó boltok polcaira kerülne világszerte. Jivu nem a gyártás, hanem a nagykereskedelem központja, ide futnak be a közeli falvakban lévő üzemekben előállított termékek, hogy aztán gigantikus plázákban kínai ügynökök és európai szerencselovagok alkudozzanak rájuk.

link Forrás

De a Tucatfölde több a kínai kacatpolisz bemutatásánál, benne van a változó Kína története is: miután évtizedeken át kiszolgálták a nyugati fogyasztási igényeket, a kínai gazdaság épp jelentős átalakuláson megy át, mely után elképzelhető, hogy hamarosan a Made in China már nem azt fogja jelenteni, amit olyan régóta megszoktunk. (Épp pár napja volt erről egy cikk a Voxon, érdemes azt is hozzáolvasni.) 

• High-Rise 
  

Idén először játékfilmeket is vetítenek a filmnapokon, így lehet végre itthon moziban is megnézni Ben Wheatley sötét disztópiáját, a High-Rise-t. A J.G. Ballard klasszikus és örökké megfilmesíthetetlennek tartott regényéből készült film egy futurisztikus toronyház közösségének teljes összeomlását mutatja be Tom Hiddlestone főszereplésével. Ha valaki kritikát olvasna róla a Guardian és a Geekz összefoglalóját ajánljuk. 

link Forrás

A korábbi évek filmnapjainak programjából amúgy több film is fenn van az interneten, ezek közül párat egy korábbi cikkünkben mutattunk be.