Ideje lenne kivenni a felcsúti felnőtt csapat nevéből a Labdarúgó Akadémia szót, mert saját nevelésű játékos már nem nagyon fér a kezdő csapatba. A télen érkezett új edző, Pintér Attila szinte száműzte az akadémistákat a fociakadémiának nevezett Puskásból.

Az NBII-es Puskás második meccsén pályára lépők, cserékkel együtt. Zöld pipa=akadémista. Piros x=nem akadémista.

Orbán Viktor még 2013 nyarán ezt nyilatkozta az általa alapított Puskás Akadémia honlapjának:

„Mi azért dolgozunk, ami a dolgok színén található. Megépítjük a stadionokat, nevelünk fiatalokat és bízunk abban, hogy a Puskás Akadémia minden évben két-három olyan játékost nevel, akik később az európai mezőnyben is megállják a helyüket. Ebben én biztos vagyok. És van még néhány akadémia ebben az országban, amelyek nem hiszem, hogy rosszabbul dolgoznának, mint mi. Ebből lesz a magyar futball: világszínvonalú magyar futball lesz újra!”

Ez még akkor volt, amikor a Felcsút feljutott az első osztályba. Három idény után aztán kiestek, most másodosztályúak. Az Orbán által emlegetett évi két-három európai szintű felcsúti játékos pedig mostanra az NB II-es Puskásba sem tud bekerülni. 

A Puskást eredetileg nem akarta feljuttatni Orbán az NBI-be, aztán mégis így alakult. Hosszútávú koncepciónak innentől kezdve nyoma sem volt Felcsúton, minden átigazolási szezonban, nyáron is, télen is igazoltak egy rakás játékost, ahelyett, hogy a saját utánpótlásukra támaszkodtak volna. (Hogy mennyire átgondolatlanul, viszont a világ pénzét elköltve, arról az Index írt egy remek összeállítást.)

Miután tavaly nyáron a Puskás kiesett az NBI-ből, megvolt a lehetőség, hogy visszatérjenek az utánpótlásnevelés koncepciójához, és a másodosztályban végre játszassák a sok milliárdnyi közpénzből kiépített és működtetett focistagyárból kikerülő fiatalokat. 

Eleinte ez is történt, Szijjártó István akkori edző a szezon elején általában négy (hol három, hol öt) saját nevelésű játékost nevezett a kezdőbe, csereként pedig még 2-3 akadémista jutott szóhoz. (Illetve ennyi akadémista futott ki a pályára, mert miután kirúgták Szijjártót, azt nyilatkozta, hogy valójában nem is ő állította össze a csapatot.)

Csakhogy a gyárból kikerült játékosokkal csapnivaló volt az ősz elején a Puskás. A Makovecz-stadionban oktatott fiatalok főleg a védelemben játszottak, ehhez képest a 12. fordulóig a felcsútiak kapták a legtöbb gólt a másodosztályban. 

Támadásban még gyengébben muzsikálhatak az Orbán-ház árnyékában nevelt fiatalok, mert szinte alig jutott szóhoz akadémista a csatárok között. A két ék az MTK-ban nevelkedett Tischler Patrik és Lencse László, a támadásokat a Pécsről szerződtetett Márkvárt Dávid szervezi. A középpályán a veterán Sándor Györgyben és a Nyíregyházáról szerződtetett Pekár Lászlóban bízott Szijjártó. Az edző a másodosztályban már nem számíthatott az előző években nyakra-főre szerződtetett tucatlégiósokra, mert itt csak magyar játékosok szerepelhetnek. 

Egészen hihetetlen, de az európai topakadémiának szánt, közpénzzel kitömött Puskásban még nem találtak olyant kapust, akiben az NBI-ben, vagy most az NBII-ben bíztak volna, inkább szerződtettek évente újakat. Idény nyáron kettőt is. 

A gyenge eredmények miatt (7 győzelem, 5 döntetlen, 3 vereség) Szijjártót menesztették, a 16. fordulótól az utánpótlásnál dolgozó Vincze István vette át a csapatot. Hiába ismerte a fiatalokat, nála még kevesebb akadémista lépett a pályára. Ami a csapat eredményességének jót tett. Vinczével négy győzelmet aratott a Puskás, egy döntetlen mellett. 

Ennek ellenére a téli szünetben váltottak Felcsúton, és szerződtették Mezőkövesdről Pintér Attilát, akit valamiért nagyon kedvel Orbán Viktor. Pintérről köztudott, hogy inkább a rutinban, mint a fiatalságban bízik, és nagy bevásárlásokat kért a tulajdonostól. Pintér érkezésével eldőlt, hogy a Felcsút nem akar a másodosztályban maradni, és az NBII-ben a saját játékosainak lehetőséget adni, hanem ráhajtanak a feljutásra, szerződtetett, rutinos focistákkal.

Vettek is télen hat játékost a már meglévő válogatottak mellé újabb válogatottakat. Jött a Fradi és a Debrecen csapatkapitánya (Gyömbér Gábor és Szakály Péter) , egy 28 éves támadó (Szatmári Lóránd) az MTK-ból, és inkább hoztak 20 éves fiatalokat (Csilus Ádámot és Hegedűs Jánost), valamint a 22 éves Prosser Dánielt, akik az ősszel pályára lépő saját nevelésű fiatalok elől veszik el a lehetőséget. 

A tízmilliárdnyi közpénzeket utánpótlásnevelés címén elégető Puskás Labdarúgó Akadémia úgy tudja teljesíteni az MLSZ ajánlását, és a megfelelő számú fiatalt szerepeltetni a másodosztályú csapatban, hogy máshonnan szerződtet fiatalokat. 

Pintér eddig két bajnokin irányította a csapatot, a kezdőben a korábbi 4-5 helyett már csak 1-1 akadémista kapott lehetőséget. Az első meccsen mutatóba Spandler Csabát küldte a védelem bal oldalára Pintér. Spandler ősszel abszolút alapember volt, a legtöbbet játszó felcsúti nevelés azonban Pintér mester első bajnokiját nem játszotta végig, a 75. percben lecserélte az edző, hogy bejöjjön a télen a kedvéért vett Csilus Ádám. A második meccsen Spandlerre már nem is számított Pintér. Az egy meccs/egy akadémista mutató heti győztese pedig azért lett Tóth Bence, mert a Szombathelyről Pintér kedvéért frissen igazolt Hegedüs Jánost az előző meccsen lekönyökölték, eltört az arccsontja, így rá nem számíthatott Pinyő bá. 

Csereként is csak egy saját nevelésű játékost küldött Pintér a pályára, mindkétszer Nagy Zsoltot. Ő annyira már nem is fiatal, májusban lesz 24 éves. 

Az ősszel második legtöbbször pályára küldött saját nevelésű játékos, Fényes Szabolcs például Csákvárra menekült. Azt nyilatkozta:

„Fiatal vagyok, játszani szeretnék, nem elégít ki, hogy adott esetben csak a keretben legyek vagy éppen a kispadot koptassam. Erre úgy láttam, most nagyobb esélyem nyílik Csákváron, mint Felcsúton. Az akadémiánál korrektek voltak, elfogadták a kérésemet, s nem gördítettek akadályt a távozásom elé.”  

Csak most télen öt saját nevelésű játékos ment el Felcsútról. A csapat eddig 39 góljából mindössze ötöt szerzett az akadémia neveltje. Most már ennyit sem fog. A háromgólos Óvári a csapat közelében sincs. 

A Csákvár lett egyébként a Felcsút fiókcsapata, ami egészen meglepő felállás, hiszen ugyanúgy másodosztályú, mint a Puskás. Rendre ide adja kölcsön azokat a saját nevelésű játékosokat a Felcsút, akik nem férnek be az igazolt játékosok miatt. A Csákvár az idény elején jobban állt, mint a Puskás. Csákvárra ment vezetőedzőnek a Pintér miatt Felcsútról távozó Vincze István is. 

Nem Felcsúton, hanem Csákváron lép pályára a legtöbb Puskás-akadémista bajnokikon. Ami a magyar foci és a közpénzfelhasználás hatékonysága szempontjából jó hír lenne, ha európai bajnokság meghatározó csapatáról lenne szó, de csak egy NBII-es csapat keretét tölti fel az európai akadémiának szánt Puskás.

Eddig egyetlen játékost sikerült eladni komolyabb bajnokságba közvetlenül Felcsútról, Sallai Rolandot - kölcsönbe - a kieső helyen lévő olasz Palermo vitte el nyáron. Az NBI sincs tele Puskás-akadémistákkal, az első tavaszi fordulóban összesen négyen léptek pályára a Felcsúton nevelkedettek közül. Ha a Puskás visszajut az NBI-be, akkor sem lesz jobb az arány, pláne, ha Pintér marad az edző. 

Pintér első két meccsén összesen 235 percig volt akadémista a pályán (az összperc 11,8 százaléka). Ez messze a legrosszabb statisztika.

A Puskás idei három edzője (Szíjjártó István, Vincze István, Pintér Attila) fordulóról fordulóra ennyire épített a saját nevelésű játékosokra:

Közben a valódi akadémiát működtető Honvéd vezeti az első osztályú bajnokságot, több saját nevelésű játékossal.