A Paks II. projekt tavasszal megkaphatja a másodfokú környezetvédelmi engedélyt és a telephely-engedélyt is.

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége (GTTSZ-TEOSZ, jól néz ki) közreműködésével rendezett konferenciáján beszélt erről Aszódi Attila kormánybiztos.

A beruházás tavaly év végén első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ez ellen két zöld szervezet fellebbezett, de a kormánybiztos bízik benne, hogy hamarosan lezárul a másodfokú eljárás.

Az ebben rögzített paraméterek alapján össze lehet majd állítani az erőmű létesítési engedélyének kérelmét.

Az LMP népszavazási kezdeményezéséről a paksi bővítésről Aszódi Attila kifejtette: szükség van a biztonságos, zavartalan és megfelelő minőségű áramellátásra, erre a villamos energiáról szóló törvény is kötelez.

Nem lehet ebből technikai kérdéseket kiragadni és politikai kérdésnek beállítani; ha valaki ezt teszi, akkor a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást veszélyezteti - hangsúlyozta.

Tavaly novemberben az Európai Bizottság megszüntette azt a kötelezettségszegési ügyet, amit a paksi projekt közbeszerzési kérdésében indított, azt állapította meg, hogy megfelelően járt el a magyar kormány, amikor a szerződéseket az orosz féllel megkötötte.

A bizottság előtt már csak az állami támogatások kérdése van nyitva, bízik benne, hogy ebben az ügyben is hamarosan megszületik a végső döntés, és a projekt megkapja a zöld jelzést.

Amíg mi atomra gyúrunk, Nyugat-Európa 1997 óta csupán két atomerőmű valódi építésével bajlódik, és mindeközben február 23-án, amikor a tengeren lévő szélerőművekből 27 GWh, a szárazföldön lévőkből pedig 70GWh energia folyt be. Ez épp elég volt ahhoz, hogy ellássa Dánia teljes lakosságát 100%-ig tiszta energiával.

Amíg mi Paks II-re tennénk fel a jövőt, addig a világszerte egyre nagyobb számban induló megújuló-alapulú erőműfejlesztések mutatják, hogy koncentrált napelem technológia (CSP) költségei már beesnek a fosszilis üzemek szintje alá.

(MTI)