Welt: 2015 szeptemberében azért nem zárták le a német határt a menedékérők előtt, mert végül senki sem vállalta a döntés felelősségét

2017 március 5., vasárnap 15:25
180

Angela Merkel német kancellár és kormánya a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015 szeptemberében arra készült, hogy lezárja Németország déli határát, és ez azért nem történt meg, mert senki sem vállalta a felelősséget a döntésért – írta meg a Welt.

A Welt a szerkesztőség egyik munkatársa, Robin Alexander március közepén megjelenő új könyvéből idézve azt írta, hogy nem a politikai szándékon múlott, hogy nem zárták le a bajor–osztrák határt – ahol eléri Németországot a balkáni migrációs útvonal –, amikor a Budapestről gyalog elindult menedékkérők beengedéséről 2015. szeptember 5-re virradóra hozott döntés után nagymértékben felerősödött a menekülthullám.

A hullám néhány nap alatt súlyosan túlterhelte a német menekültügyi rendszert, 2015. szeptember 11-én, pénteken a 16 tartomány közül 14 jelentette a szövetségi belügyminisztériumnak, hogy egyelőre nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni, mert minden hely betelt.

Azon a napon a lefoglalt tornacsarnokoktól kezdve a kiürített katonai laktanyákig mindent egybevetve az egész országban 850 szabad hely volt, a külügyminisztérium friss előrejelzése pedig arról szólt, a hétvégén 40 ezer újabb menedékkérő érkezésével kell számolni.

Másnap, szombat délután a kormánykoalíció vezetői telefonkonferenciát tartottak, amin a Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Angela Merkel, Peter Altmaier kancelláriaminiszter és Thomas de Maiziere belügyminiszter vett részt, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniótól (CSU) Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök, a Német Szociáldemokrata Párttól (SPD) pedig Sigmar Gabriel pártelnök-alkancellár, gazdasági miniszter és Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminiszter.

Robin Alexander kutatásai szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség másnap 18 órakor a menedékkérők előtt lezárja a bajor-osztrák határt. A döntés alapján a szövetségi rendőrség vezetőségében elkészítették a bevetési parancsot, miszerint senkit sem szabad beengedni, akinek nincsen németországi tartózkodásra feljogosító érvényes irata, akkor sem, ha a határon jelzi, hogy védelmet kér Németországtól.

De másnap, szeptember 13-án a belügyminisztérium munkatársai jogi aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban vissza lehet-e utasítani a határon olyan embereket, akik menedékjogi kérelem beadásának szándékával akarnak belépni az országba.

Az aggályok alaptalanok voltak, a tárca, és a szövetségi parlament (Bundestag) jogászai is arra a megállapításra jutottak, hogy Németország megtagadhatja a belépést biztonságos országból érkező menedékkérőktől, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy szinte mindenkitől, hiszen a menedékkérők csaknem kivétel nélkül Ausztriából érkeztek. De akkor ez még nem volt világos, mert a szakértők még hozzá sem kezdtek a jogi szakvélemények összeállításához. 

Az ügy egészen a kancellárig jutott, aki nem akart állást foglalni, hanem a belügyminisztertől kért garanciát arra, hogy egy esetleges bírósági eljárásban meg lehet védeni a határ lezárásáról szóló döntést. A miniszter nem tudott erre garanciát vállalni. Így végül csak a határellenőrzés visszaállítását határozták el, a határ lezárása pedig elmaradt.

A határ továbbra is nyitva maradt a menedékkérők előtt, de „nem azért, mert Angela Merkel vagy valaki más a szövetségi kormányban tudatosan így döntött volna”, hanem azért, mert „a döntő órában egyszerűen nem akadt senki, aki vállalta volna a felelősséget” a határ lezárásáért – írta Robin Alexander.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt