Teljesen felkészületlenül érte az Egyesült Államok politikai rendszerét, hogy egy olyan ember került a Fehér Házba, akinek komoly reálgazdasági érdekeltségei vannak.

Korábban az volt a szokás, hogy az elnökök a beiktatás előtt pénzzé teszik a látható érdekeltségeiket, és olyan eszközökbe fektetnek, amelyek nem vagy kevéssé függnek az elnöki döntésektől (államkötvények, kisebb ingatlanok), vagy olyan vagyonkezelőkre bízzák a pénzüket, amiknek a döntéshozatalára sehogyan sem látnak rá – még a földimogyoró-mágnás Jimmy Carter is arra kényszerült, hogy eladja a földjeit. Donald Trumpnál viszont ez egyszerűen nem oldható meg, a bonyolult és átláthatatlan, globális kiterjedésű és hitelekkel terhelt cégbirodalma nem tehető likviddé. Eleve, Trump legnagyobb értéke a saját nevéből gyártott brand, amiből folyamatos licenszbevétele van.

Hogy egészen pontosan mekkora Trump vagyona, azt nem tudni pontosan. A Forbes becslése, ami szerint 3,7 milliárd dollárja lehet, sok megfigyelő szerint inkább egy felső becslés; Trump gyakorlata évtizedek óta az, hogy igyekszik a valóságosnál nagyobbnak beállítani üzleti sikereit. (A Bloomberg szerint csak 2,9 milliárd lehet a Trump-vagyon.) A családi tulajdonban lévő cégcsoportjának kimutatásai nem nyilvánosak, azt sem tudni pontosan, melyik ingatlanja mennyire forgalomképes és mennyit ér vagy milyen hitel terheli, arról nem is beszélve, hogy a Trumppal összenőtt márkanév mennyit érhet. Trump – elég átlátszó kifogásokkal megtörve egy hosszú életű hagyományt – nem tette közzé az adóbevallásait, ahogy a pénzügyi eszközei sem ismertek teljes körűen.

Mindenesetre az elnök komoly gazdasági pozíciókkal bír, és ezért lépten-nyomon  felmerül az, amit finoman összeférhetetlenségnek szoktak nevezni, de nyugodtan hívhatjuk lefizetési kockázatnak is. Vajon képes arra, hogy ne tegyen saját üzleti érdekei védelméért, amikor külföldi államfőkkel tárgyal, vagy amikor a közvetlen beosztottjait irányítja?

Itt van a hét leglátványosabb – bár változóan fontos – dolog, ahol Trump hasznot húz és vagyonát gyarapíthatja az elnöki hivatal segítségével.

1. A washingtoni hotel

Ez azért a leglátványosabb korrupciós kockázat, mert amikor Trump kinéz a Fehér Ház ablakán, picit hunyorítva láthatja saját hoteljét, amit a választási kampányát megszakítva nyitott meg néhány hónapja.

Az épület nem az övé, hanem a szövetségi kormányé, a Trump cégcsoport csak bérli az ingatlant, és üzemelteti a hotelt. Ez azonnal egy összeférhetetlen helyzet, mivel a szövetségi állam vagyonkezelőjét, tehát az embert, aki Trump cégével a bérleti díjról tárgyal, Trump nevezi ki. Nehéz elképzelni, hogy egy olyan alkudozásba kezdjen, amivel gyakorlatilag a főnöke vagyonát csökkenti.

A másik, ennél is nagyobb probléma az, hogy hülye lesz azt gondolni bármelyik külföldi delegáció, legyen szó üzletemberekről vagy diplomatákról, hogy ne vásárolnának jóindulatot az elnöknél, ha ebben a hotelben szállnak meg vagy tartanak fogadásokat. Trump megválasztása után azonnal megtelt a hotel, árat is emelhettek, és rögtön jöttek a hírek közel-keleti diplomaták ott tartott fényűző fogadásairól.

Az elnök ugyan nem lehet összeférhetetlen az amerikai alkotmány szerint, de egyvalamit tételesen tilt a szöveg: a külföldiek által adott juttatások elfogadását. Ami a hotel esetében nyilvánvalóan megvalósul. Egy tekintélyes jogászokból álló társaság már be is perelte az elnököt emiatt, de ha sértettek is lesznek (mondjuk hotelek, akik úgy látják, hogy a Trump hotel az elnök hatalmával visszaélve elszívja előlük a vendégeket), akkor egészen komoly tétje is lehet a dolognak.

Ezzel együtt most úgy tűnik, minden rendben, sőt: a Trump hotel volt a helyszíne az elnök közelmúltbeli híres túlsütött, ketchupos steakvacsorájának, de ez a washingtoni republikánus háttéremberek fő találkozóhelye. Trump pénzügyminisztere, Steve Mnuchin egyenesen itt lakik.

2. A floridai birtok

Az új elnök imádja floridai birtokát Mar-a-Lagóban. Ez egy exkluzív klubként működő fényűző rezidencia, ahová rendszeresen lejár hétvégénként az egész fehér házi stábbal.

A klub vendégei két hete élesben követhették, hogyan reagál Trump a japán miniszterelnök mellett egy nemzetközi krízishelyzetre a birtok szabadtéri részén, vacsora közben. Egy nagyvállalati vezető Facebookon közvetítette az egész eseményt.

link Forrás

Szóval ha valaki elég jó társaságban van ahhoz, hogy meghívót kapjon, és kifizeti az elnökválasztás után százezerről kétszázezer dollárra emelt tagsági díjat, akkor maga is ott lehet az akció közelében, akár smalltalkba is bonyolódhat az elnökkel. Szóval elég egyértelmű helyzet, Trump nem csak lehetővé teszi, hanem gyakorlatilag hívogatja a hozzáférés- vagy befolyásvásárlást.

3. A kínai márkavita

Három héttel elnöki beiktatása után a kínai bíróságokon rendeződött egy évtizede tartó jogvita: megtiltották a kínai cégeknek, hogy Trump márkával forgalmazzanak termékeket. Mielőtt elnök lett volna Trump, hiába küzdött ezért.

Érdekessé teszi a dolgot, hogy Trump nem sokkal a döntése előtt fogadta a tajvani elnök telefonhívását, amivel az egész Kelet-Ázsiai nemzetközi rendszert is megkérdőjelezhette volna, aztán kinevezett egy olyan külkereskedelmi tanácsadót, aki főleg a Kínával szembeni kemény kirohanásairól ismert.

Viszont amióta a kínai bíróság meghozta a Trumpnak kedvező döntést, valahogy sokkal puhább, kevésbé kardcsörtető lett a Kínával szembeni retorikája. Ha bármennyire is hat ez a pénzben mérve egészen apró jogvita az amerikai geopolitikai lépésekre, az döbbenetes fejlemény.

4. A család üzletei

Trump, mielőtt elvállalta volna az elnökséget, reagált a kritikusokra, és bejelentette, hogy ugyan nem lenne kötelező, de átadja fiainak – Donald Jr.-nak és Ericnek – a Trump cég vezetését. De persze tulajdonos marad, szóval a cég üzleti sorsa közvetlenül hatással van a vagyoni helyzetére. A New York Times február elején arról írt, hogy az elnök továbbra is megkapja a Trump Organization vezetői beszámolóit, és folyamatosan érdeklődéssel követi cége üzleti tevékenységét, pénzügyi mutatóit.

Azt is elmondta beiktatása előtt, hogy kiköti, semmilyen új üzletet nem fog kötni a cége külföldön. Ami nem jelenti azt, hogy az USA-n belül ne lehetne nyomulni, és tényleg, a Trump Hotels vezérigazgatója már be is jelentette, hogy gyors terjeszkedésbe kezdenek a következő években, másfél tucat városban nyitnának új Trump hotelt.

Eric és Don Jr. azóta – már Trump elnöksége alatt – megnyitották Dubajban a legújabb Trump golfpályát, újrakezdtek egy dominikai luxushotel-projektet, bővítik a skót golfpályát és hamarosan átadják a vancouveri Trump Hotelt, amit egy maláj üzletemberrel közösen fejlesztenek. (Trump fiainak külföldi üzleti útjain egyébként az amerikai adófizetők fizetik a biztonságiakat.)

Trump lánya, Ivanka Trump az ezt tiltó törvények miatt nem kapott hivatalos pozíciót Donald kabinetjében, de köztudott róla, hogy Trump hallgat rá, és számos külföldiekkel folytatott megbeszélésen ott ült apja mellett. Amikor az egyik tévének interjút adott Ivanka, véletlenül pont a karján volt az egyik Ivanka-márkás ékszere, amit a Trump Organization gyárt és forgalmaz. (Ezért később bocsánatot kért.)

Abból is kisebb botrány lett, amikor Trump egyik, a sajtóban sokat szereplő tanácsadója, Kellyanne Conway egy műsorban bemondta, hogy mindenki azonnal vásároljon Ivanka-termékeket – azaz hivatalos pozícióból igyekezett a főnöke családjának vagyonát gyarapítani. (Ezzel megsértett egy etikai szabályt, igaz, arról nincs hír, hogy bármilyen retorzió érte volna.)

Különösen érdekes helyzetben van Ivanka Trump férje, Jared Kushner, aki Trump egyik legfontosabb bizalmasa, és hivatalosan is az elnök főtancsácsadója lett, miközben saját jogon is milliárdos. Főleg ingatlan- és kockázati tőkebefektetései vannak, de az övé a New York Observer nevű újság is (igaz, ez csak 10 millió dollárt ér). Vannak kínai üzleti partnerei, izraeli banktól vett fel hitelt, és elve, tucatnyi amerikai hatóság döntései vannak közvetlen hatással az üzleti érdekeltségeire.

5. A feleség soha vissza nem térő üzleti lehetősége

Melania Trump beperelte a Daily Mail nevű brit bulvárlapot, amiért az azt állította róla, hogy korábban eszkortként dolgozott. De nem akármennyi kártérítést követelt: 150 millió dollárt.

Az új first lady személyesen is megjelent az ügy tárgyalásán, hogy mutassa, mennyire elkötelezett az ügyben. A bíróság február elején elutasította a keresetet, Trump felesége pár nappal később újra beadta azt. (Az ilyen óriási kártérítési perek utóbbi időben látható terjedése elég félelmetes fejlemény a szabad sajtó szempontjából, Trump Szilícium-völgyi haverja, Peter Thiel hasonló eszközökkel hallgattatta el örökre a Gawker nevű újságot. Egyébként Melania ügyét ugyanaz az ügyvéd viszi, aki a Gawker elleni hadjáratot vezényelte.)  

De ennél sokkal érdekesebb, mit mondott Melania Trump ügyvédje, amikor meg kellett indokolni, hogy miért kér ilyen nagy összegű kártérítést: „az felperesnek soha vissza nem térő lehetősége volt arra, hogy egy fogyasztói márkát indítson számos termékkategóriában, amelyek mindegyike több millió dolláros bevételt hozhatott volna abban a többéves időszakban, amíg a felperes a világ legtöbbet fényképezett nője lesz.” A termékek között lettek volna ékszerek, ruhák, cipők, kiegészítők, parfümök és kozmetikumok is.

Melania Trump tehát egy valóságos Melania Trump termékcsaládot indított volna útjára, marketingben a first lady pozícióval járó ingyenpublicitásra építve – hogy ebből az egészből könnyedén szedjen össze több millió dollár bevételt.

6. A Trump-valóságshow

Bármilyen vicces is ez, de Trump nem csak elnök, hanem vezérigazgató is ebben a pillanatban, méghozzá egy valóságshowt gyártó produkciós cégé (ami egyébként a Trump Organization, tehát Donald Trump tulajdonában van). Ez az Apprentice, a műsor, aminek segítségével Trump valójában megalapozta a sikeres cégvezető imázsát amerikaiak millióinak fejében.

Az NBC-n futó mostani szezonban nem Trump alakítja az alkalmazottait kiosztó főnököt, hanem Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó, de Trump továbbra is látványosan foglalkozik azzal, milyen a műsor nézettsége, gyakran twittelt erről már elnökként is (legutóbb arra reagált közvetlenül az Obamát bármiféle bizonyíték nélkül lehallgatással vádoló Twitter-rohamja után, hogy Schwarzenegger bejelentette, elhagyja a műsort). Trump egyik tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Trump legfeljebb szabadidős tevékenységként foglalkozik majd a cégvezetéssel.

Mégis elég rázós ez a hobbi-valóságshow etikai szempontból. Azok a cégek, amelyek hirdetnek az Apprentice műsorában, szinte közvetlenül tesznek pénzt az elnök zsebébe. Az NBC ráadásul az egyik legnagyobb amerikai tévés hálózat, milliókat érnek el a hírműsoraikkal (ide tartozik a liberális MSNBC és az üzleti CNBC tévé is), ami további fura érdekütközéseknek ad terepet.

7. A külföldi ingatlanok, üzletek

Trump megválasztása után azonnal jöttek a minibotrányok: állítólag szóba hozta Mauricio Macri argentin elnöknél, hogy a Buenos Aires-i hotelprojektjében késnek az engedélyek (ugyan hivatalosan mindenki tagad, de azóta felgyorsultak az események az építkezésnél), aztán indiai üzletemberekkel tárgyalt a korábban kijelölt projektekről.

Azóta is folyamatosan kérdés, hogy éppen milyen külföldi üzleti partnerei hogyan állnak a helyi kormányokkal, és ez mennyiben határozza meg az amerikai külpolitikát. Legyen szó a skót golfpályáról, az indiai, török, azeri vagy grúz hotelekről, esetleg a Deutsche Bank által folyósított hitelről.

És akkor a nagyon keményen tagadott orosz szálról még nem is beszéltünk. Meg nem erősített pletykák szerint a Deutsche Bank-féle hitel mögött is orosz garanciák állnak, de Trump kilenc éve benne volt egy érdekes üzletben az orosz műtrágyakirállyal, Dmitrij Ribolovlevvel: egy floridai házat, amit 40 millió dollárért szerzett meg egy felszámolásban, nem sokkal később százmillióért adott el az orosz oligarchának, aki egyébként Putyin szoros szövetségese. 

(Akit bővebben érdekel a téma, ezt a kimerítő összefoglalót javaslom.)