Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től 4 napos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.

A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.

A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amivel Magyarországon 11 olyan munkaszüneti nap lett, ami hétköznapra esik/eshet:

1. január 1.
   
2. március 15
   
3. nagypéntek
   
4. húsvéthétfő
   
5. május 1.
   
6. pünkösdhétfő
   
7. augusztus 20.
   
8. október 23.
   
9. november 1.
   
10. december 25.
    
11. december 26.
    

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amin a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg – emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, ami szerint a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.

Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét

– fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában. Szerinte az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.

Balog Zoltán elmondta, hogy a nagypéntek 14 európai országban ünnep, és hogy a munkaszüneti napok száma nem felétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket. (MTI)