A Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) nincs joghatósága az Ukrajna által terrorizmus finanszírozása és faji diszkrimináció miatt Oroszország ellen indított eljárás ügyében – közölte Roman Kolodkin, az orosz külügyminisztérium jogi igazgatója a hágai törvényszék meghallgatásán.

Az orosz tisztségviselő alaptalannak nevezte az ENSZ bírósága elé terjesztett ukrán vádakat, amik szerint Oroszország részt vesz a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban. Azt állította, ezekre nincs semmilyen bizonyíték vagy jogalap.

Kijev a terrorizmus finanszírozása elleni nemzetközi egyezmény megsértésével vádolja Oroszországot, amiért az pénzzel és fegyverrel látja el az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában, illetve hátrányosan megkülönbözteti a megszállt területeken élő etnikai kisebbségeket, például a krími tatárokat.

Kolodkin kitért rá, nincs olyan nemzetközi szervezet, ami terrorcselekménynek tartaná a megkülönböztetés nélküli tüzérségi támadásokat, és nem csak a szeparatisták, hanem az ukrán hadsereg is így támadja a szemben álló erők uralta területeket. Az orosz fél a krími tatárok hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos vádakat is visszautasította.

Az orosz külügyminisztérium jogi igazgatója szerint az ukrán panaszok „nyilvánvalóan kívül esnek a bíróság jogkörén”, mert belső fegyveres konfliktusról van szó, nem terrorizmusról, és felszólította a bírói testületet, hogy ejtse az ügyet.

Hétfőn, az első tárgyalási napon a keresetet benyújtó Ukrajna ismertette a panaszát. A kijevi kormány azt szeretné elérni, hogy az ICJ állapítsa meg a nemzetközi szerződések megsértését, és vessen véget a kifogásolt orosz tevékenységeknek.

Ukrajna emellett kártérítést követel Oroszországtól a 2014 júliusában Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító közel 300 halálos áldozatának. Kijev az orosz vezetést tette felelőssé a tragédiáért, amit egy feltételezhetően szakadár területről indított, BUK típusú légvédelmi rakéta okozott. A bíróság hágai épülete előtt tüntetők gyülekezetek, akik „Igazságot az MH17-ért” feliratú táblákat tartottak a magasba. „Azt kérjük az orosz kormánytól, hogy vállalja végre a felelősséget azért, amit tettek” – mondta a helyszínen egy holland férfi, akinek a fia az áldozatok között volt.

Oroszország képviseletében Samuel Wordsworth jogász azt mondta, nincs rá bizonyíték, hogy Moszkva fegyvereket adott volna át bármelyik félnek, tudván, hogy azokat egy civil repülőgép lelövésére fogják használni.

Moszkva mindeddig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszana a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával. A Krím félsziget 2014 tavaszán történt bekebelezése óta az ukrán kormányerők és az Oroszország által támogatott felkelők kelet-ukrajnai harcaiban több mint 9000 embert öltek meg. (MTI)