A kormányt már nem zavarja a szemkilövés
2013 június 19., 23:21
Amikor érdekében áll, a Fidesz azért lelkesen tolja az „emberi jogi handabandát”
Orbán Viktor kedd délelőtt egyik kedvelt elfoglaltságának hódolt, és vigyázzban álló, egyenruhás rendészeti állomány – ezúttal frissen képzett határvadászok – előtt mondott katonás beszédet. 462 tiszthelyettes („végvári vitéz”) hallgathatta végig az országvezető előadását önfeláldozásról, ostrom idején magára hagyott országról, és soha véget nem érő migrációs veszedelemről.
A miniszterelnök az ismert összeesküvés-elmélettel („a migráció a terror trójai falova”) tért rá az elmúlt hónapokban szokásává vált civilezésre, és elejtett egy emlékezetes megjegyzést az egyre inkább lesajnált, az unionisták által pajzsként használt emberi jogokról is. Azt mondta, a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, azokra a migránsokra is akik idejönnek, és
„ezt nem írhatja felül semmilyen emberi jogi, szépelgő handabanda.”
link
Forrás
Lassan három éve már, hogy Orbán nyíltan illiberális irányba kormányozza Magyarországot, de eddig fokozatosan, patikamérlegen osztotta be a nagy megmondásait. Hirtelen mintha elengedte volna magát: néhány napja etnikai homogenitásról beszélt, most maszlagnak nevezte az európai civilizáció alapköveinek számító emberi jogokat.
Orbán tudatosan relativizálja a hagyományos európai értékeket, sugallva, hogy a migrációs válsággal új történelmi fejezet kezdődik az öreg kontinensen,
az új időknek pedig ő az egyik első szószólója. Az emberi jogok túlzott tisztelete Orbán szerint mára gyenge pontja lett Európának, amit kihasználva az embercsempészek és az őket mozgató háttérhatalom a bevándorlók között becsempészi a terroristákat és aláaknázza Európát.
Pedig korábban, de még a közelmúltban is, a Fidesz előreszeretettel hivatkozott az emberi jogok fontosságára. Legalább akkorát változott Orbán pártjának a véleménye ebben a kérdésben, mint általában a szemkilövések megítélésében.
Ellenzékben a Fidesz főleg feloszlatott tüntetések miatt kifogásolta a jogsértéseket, ilyen volt például a Kempinski előtti megmozdulás 2002 decemberében, amikor Medgyessy Péter magyar kormányfő Nastase román miniszterelnökkel ünnepelte a román nemzeti ünnepet (magyar szempontból: Erdély elcsatolását), de voltak sajtószabadság melletti megmozdulások is Kondor Katalin rádióelnök védelmében.
A Fidesz emberi jogi érzékenysége az őszödi zavargások idején és után ért csúcsra: minden lehetséges fórumon, az azóta pokol kapujaként emlegetett Brüsszelben is elpanaszolta a szocialista kormány jogtiprásait. A helyzet odáig fajult, hogy a TASZ védte Orbán Viktor, miután az igazságügy beperelte a Fidesz elnökét, amiért azt mondta, hogy a rendőrök utasításra cselekedve mentek neki brutálisan a tüntetőknek. Balog Zoltán két évvel később, az emberi jogok világnapján is erről adott elő a parlamentben, sőt még 2013-ban is fontosnak tartotta feleleveníteni a témát, az emberi jogokat pedig alapvető „kulturális kérdésnek” nevezte.
Az Fidesz kormányzó pártként is nagy rajongója maradt az emberi jogoknak, amíg éppen ez állt politikai érdekében. 2012-ben a kormány tanácsadó testületeként működő Emberi Jogi Munkacsoport komplett Emberi Jogi Kerekasztalt is létrehozott a kormány 45 civil szervezet (!), köztük a TASZ vagy a Helsinki Bizottság (és természetesen a CÖKA) bevonásával, de nem alakult ki érdemi párbeszéd, a norvég civil balhé után pedig a megtámadott szervezetek fel is álltak az asztaltól.
A kormányt számos nemzetközi szervezet kritizálta amiatt, hogy a kétharmados törvények és az új alkotmány számos ponton sért emberi jogi egyezményeket - 2015 elején a Human Rights Watch is felhívta a figyelmet arra, hogy a tettek szintjén egyre inkább csorbulnak az emberi jogok Magyarországon. A szavak szintjén ez nem zavarta a Fideszt, különösen ha olyan ügyről volt szó, ami politikailag fontos volt számukra.
2013-ban Gál Kinga az EP-ben fakadt ki Tóásó Előd bolíviai fogva tartása miatt, mert „az ártatlanság vélelme, és a tisztességes eljáráshoz való jog a legalapvetőbb emberi jogok közé tartozik”. 2014 januárjában Gulyás Gergely, azóta alelnöknek választott fideszes képviselő hosszasan panaszkodott arra, hogy az Egyesült Államok nemzetközi lehallgatási botránya súlyosan sérti az emberi jogokat, és felszólította az államokat, hogy az „emberi jogok egyetemességét tartsa tiszteletben!” Martonyi János akkori külügyminiszter is külön felhívta a figyelmet az ügy emberi jogi vonatkozásaira.
Talán a legálszentebb jogféltés volt mind közül, amikor 2015. decemberében, a menekültválság első hullámának tetején a Fidesz a genfi konvencióra hivatkozva támadta az unió kvótatervezetét, amely az ombudsmani beadvány szerint „kollektív kitelepítést valósítana meg”. Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy azt minden ország maga dönti el, kit enged be a határain, „ha azonban már ott tartózkodnak és menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be, akkor nem lehet önhatalmúlag megfosztani őket a tartózkodási joguktól”.
Tavaly májusban a kormány biztosította a nyilvánosságot arról, hogy együttműködik az ENSZ-szel az emberi jogok határtalan érvényesülése érdekében, majd októberben Szijjártó Péter fülig érő szájjal számolt be a szenzációról: a kelet-közép-európai ország csoportjából Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
„Magyarország az egész világon az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséért fog fellépni, valamint azért, hogy a világ hiteles képet kaphasson minden országról” – mondta a külügyminiszter, pár hete a Fidesz honlapja pedig diadalittasan adott hírt arról, hogy Berlinben Németország egyik legrangosabb emberi jogi elismerésében részesült Maléter Pál 56-os hadügyminiszter (posztumusz) és Balog Zoltán fideszes humánminiszter.
Januárban Balog arról is beszélt, hogy Magyarország a keresztényüldözés elleni harc központja szeretne lenni, február közepén Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő szólalt fel az Ukrajnában élő nemzetiségek jogainak szűkítése, és az emberi jogok ebből adódó csorbulása ellen.
A legfrissebb kommunikációs irány szerint
az emberi jogok természetesen fontosak, de nem írják elő a nemzeti öngyilkosságot.
Orbán erről épp a határvadászképzés első ütemében részt vevő 500 új rendőrtiszt-helyettes avatásán beszélt még januárban.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanács legutóbbi ülésén Szijjártó is már ezt a vonalat vitte, mert szerinte „fontos, hogy egyik országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó”. Három problémakört azonosított: a keresztényüldözést, a (határon túli) nemzetiségeket érintő jogsértéseket és az illegális bevándorlás kérdéseit. Nem véletlen, hogy mindhárom fontos identitáspolitikai téma a Fidesznek.
A bevándorlással kapcsolatban Szijjártó „képmutató megközelítésről, úgynevezett civilszervezetekről” beszélt, mert szerinte a biztonságos élethez való jog nem egyenlő azzal, hogy „bárki kiválaszthat magának egy biztonságos országot, és oda több országon illegálisan átutazva juthat el”. Jogsegélyre nem Európában van szükség, hanem a krízisországokban – mondta még a külügyi vezető.
A kormányzati kommunikáció új iránya alapján tehát az igazi probléma az emberi jogok védelmének „átpolitizálása”. Hasonló példákat látunk Izraelben, ahol a kormányzó Benjamin Netanyahut Orbánhoz hasonlóan szintén az azóta betegeskedő Arthur Finkelstein látja el tanácsokkal.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.