A kormány „egészségesebb szerkezetű” kiskereskedelmi szektort szeretne látni, ezért a már Brüsszel által elkaszált különadó és az élelmiszerlánc felügyeleti díj után ismét ötletelésbe kezdtek. Már tavaly januárban arról írt a kormányzat szócsövének számító Magyar Idők, hogy lengyel példa alapján vetnének ki ismét különadót, de a csütörtöki bejelentések ennél összetettebb haditervet vázolnak fel. Körbenéztek egész Európában, hogy milyen úton-módon adóztatják meg az egyes kiskereskedelmi cégeket, az erről szóló előterjesztésről az Index számolt be.

Talán a legjobb ötlet ezek közül, hogy környezethasználati díjat vetnének ki a parkolókra. Valós probléma, hogy a hipermarketek gigantikus parkolói vonzzák a bevásárlókat, ezzel forgalmat és dugókat generálnak.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy valóban környezetvédelmi szempontok vezérelték-e őket, ám nem erről van szó. Arra hivatkoztak, hogy Ausztriában is van hasonló adó, ám erre mi nem leltünk (itt a bécsi parkolási szabályok, itt a kamarai törvénygyűjtemény). Viszont találtunk olyan terveket, amik a parkolóhelyek megszüntetéséről szólnak, a több gyalogos övezetért (itt), vagy éppen Schönbrunn felújításakor csökkentették a parkolóhelyek számát.

Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy ha már parkoló-adót vezetnének be, akkor miért állnának meg az élelmiszerláncoknál? Össze is gyűjtöttük, mire lenne alkalmasabb az adó!

• A stadion-parkolók, amik a hipermarketekénél is nagyobbak lehetnek, nem csak környezetszennyezők, hanem szinte mindig kihasználatlanok, és nem csak azért, mert a kutya nem jár pl. focimeccsekre, hanem ha teltház lenne minden héten, akkor is csak az idő kb. 2 százalékában használnák. Ezért ennél környezetszennyezőbb parkoló típust el sem lehet képzelni, ha adóztatni akarnak parkolót, ennél jobb célpont nincsen!
  
• Felmerül a belvárosi parkolók és parkolóházak megadóztatása Budapest belvárosában. Ezek a parkolóházak vonzzák a forgalmat, és jelentős környezetterhelést okoznak. Ilyen például a József nádor téren épülő parkoló, de az Országház mélygarázsa is. A mélygarázsban kialakított parkolókhoz képest a felszíniek már-már környezetbarátak! A mélygarázshoz rengeteg energiával ki kell termelni a földet, a rengeteg szén-dioxid kibocsátással előállítható cementből kell betont keverni. És ekkor még csak elkészült, az üzemeltetés során világítani és szellőztetni kell jó sok energiával, ami szintén környezetszennyező. Ezeket ki ne adóztatná meg?
  
• Külön érdemes a Városliget átépítésére kitérni, ahol összességében akár 2 ezer parkolóhelyet hoz létre a kormányzat (800 a Dózsa György úton, 350 a Közlekedési Múzeumnál, 700 a Hermina garázsban, a Vidámpark helyén). Ezek megadóztatásánál talán még egyszerűbb megoldás lenne, ha meg sem épülnének.
  
• A Vár sem maradhat ki a mélygarázsbuliból, a dugóövezet kellős közepére még öt mélygarázst szuszakolna be a kormány. A hivatalos érv: így csökkentik a zsúfoltságot.
  
• Nyitott kérdés, ha ennyire fontos a környezetvédelem a kormánynak, akkor miért hozott egy olyan törvényi szabályozást, ami miatt nem lehet Budapesten a dugódíjat bevezetni?
  

 Valóban súlyos kérdés a légszennyezés, amit a városokban jó részt az autók okoznak. AZ alábbi ábra azt mutatja, hogy a 2.5 mikrométernél kisebb szennyezőanyagok (PM 2,5) miatt mennyivel rövidebb ideig élnek az emberek, Budapesten nagyjából 2 évet veszít minden lakos emiatt az életéből, Európában igencsak rossz helyen állunk ezzel. Nem ártana, ha a kormány nem csak a multik csuklóztatása miatt foglalkozna a parkolóhelyekkel és a környezetvédelemmel, de lehetne szempont az emberek életének javítása is. Mennyi hónappal élnek kevesebbet az európaiak a PM 2,5 szennyezés miatt? Forrás:      Nem mellékesen a világ nagyvárosai arra indultak el, hogy folyamosan csökkentik a parkolóhelyek számát. Ez kezdetben nagy ellenállást vált ki, Amszterdamban sem örültek ennek a 70-es években, de ma már senki nem tudná elképzelni a belvárosi kis utcákat autóforgalommal és mindenfelé parkoló autókkal.

De nem csak Európában, hanem az autós alapú társadalomként működő Egyesült Államokban is egyre inkább rossz dolognak látják a parkolókat: egyre több városban vezetnek be parkolóadót. Igaz, itt nem csak a környezetvédelmi, hanem a városfejlesztési szempontok is szerepet játszottak, egyszerűen így ösztönzik a telektulajdonosokat, hogy minél hamarabb építsék be a csúnya foghíjakat, ahelyett hogy parkolót üzemeltetnek rajta.

Úgy tudjuk, a kiszivárgott tervek még messze vannak egy konkrét törvénytervezetből, ezeken még sokat kellene dolgozni. De Lázár János a kormányinfón egyrészt azt mondta, hogy a szivárogató három napot lemaradt az anyaggal, másrészt 3 éve dolgoznak az anyagon – azért ennyi idő után furcsa, hogyha sokat változhat még az anyag. A parkolóadós ötlet már eleve több sebből vérzik.

• Ha csak a hipermarketeknek kell fizetni és/vagy a plázáknak, akkor már megint kilóg a lóláb, jó eséllyel lehet az Európai Bíróságon ismét azt bebizonyítani, hogy itt egyes cégek kipécézéséről volt szó.
  
• Ha csak a kiskereskedelmi láncok parkolóhelyeit adóztatnák meg, és nem minden parkolóhelyet általánosan, akkor ez is értelmetlen és védhetetlen az európai fórumokon.
  
• Bár úgy tudjuk, hogy az éves 20 milliárdos adóbevételt a parkolókból nem gondolja komolyan a kormány sem, de ha jelentős összeget akarnak beszedni, akkor nagyon aránytalan adó lesz ez, ezért is borítékolható a brüsszeli elkaszálás.
  
• Számos hipermarket az építési engedélyért cserébe jelentős, akár milliárdos nagyságrendű infrastruktúra fejlesztéseket vállalt. Már csak amiatt is perre mehetnek, hogy ők azért építettek utakat, autópálya-csomópontokat vagy jelzőlámpás kereszteződéseket, hogy autóval meg lehessen közelíteni őket, most meg alaposan lehúznák őket ezért.

Lázár János bejelentésében a munkavállalókra vonatkozók is meredekek voltak. Amikor azzal érvelnek, hogy a vevőknek joga van ahhoz, hogy meghatározott négyzetméterenként legyen eladó, akkor pont a hatékony cégeket büntetik –sejthetően az elmaradt magyar szereplőket próbálják ezzel helyzetbe hozni. Mondjuk ha ez olyan fontos, 2010 óta miért csak most jutott a kormány eszébe?

Az élelmiszerláncok dolgozóinak jogait, munkavédelmét és bérét is pedzegette Lázár. Komoly kérdés. De miért csak most jutott eszükbe? Hosszú évek óta ismert, többen is írtak róla, hogy például a CBA-ban Kasszás Erzsiék bizony sokkal keményebb körülmények között dolgoznak, mint a multik alkalmazottai. A Figyelő gazdasági hetilap például még 2015-ben összeállítást készített a láncok alkalmazottainak átlagfizetéséről, és már akkor 2-2,5-szer annyit fizetett a Lidl és az Aldi, mint a magyar cég.  A  CBA fizetései alig haladták meg a minimálbért, talán ezt érdemes lett volna alaposabban vizsgálni, akár az adóhatóságnak. Ahogy áfa-csalási ügyeket is, amelyek súlyosan érintik az egész élelmiszerkereskedelmi szektort, és bizony nem a multik a leginkább érintettek.

Bucsky Péter