A nagyon kövér emberek is lehetnek szépek, de egészségesek nem nagyon
2015 június 02., 16:31
NE szeresd önmagad úgy, ahogy vagy, csak bajod van belőle
A XX. és XXI. századi konyhafilozófia és a legtöbb életmód-tanácsadó szerint a boldog és jó élet alapvetése, hogy fogadjuk el magunkat, amilyenek vagyunk, és tanuljuk meg szeretni magunkat. Kétségtelen, hogy jobb az ember élete, ha nem önutálattal és önsajnálattal töltjük a napjainkat, hanem boldogok vagyunk a bőrünkben. De ettől még tény az is, hogy
a „fogadd el önmagad” hozzáállás nem feltétlenül tesz bennünket boldog és jó emberekké.
A közhelyes tanács mögött az az ideológia húzódik meg, ami szerint a személyiségjegyeink mindannyiunkban kiforrottan léteznek, az egyén dolga pedig megtalálni és felszínre hozni ezeket a személyiségjegyeket. A személyiség ilyen kezelése azonban szinte kizárólag a nyugati filozófiai irányzatokban jelenik meg, és azok közül is főleg csak a XX. és XXI. századiakban.
A legnagyobb gond ezzel a hozzáállással, hogy megfeledkezik az önfejlesztésről. Michael Puett, a Harvardon tanító filozófus a kínai életfilozófiákkal foglalkozó könyvében hosszan foglalkozik azzal, hogy miben tér el a modern európai és a klasszikus kínai filozófia személyiségértelmezése.
A klasszikus kínai filozófia ugyanis elveti, hogy az egyén megelégedve ünnepelje önmagát, helyette inkább a folyamatos változásra és javulásra való törekvést tekinti az egyén feladatának. Kínában Konfuciusz óta folyamatosan változó, fejlődő és zavaros egésznek tartják a személyiséget a filozófusok. Szerintük az nem egy bennünk tisztán meglévő valami, hanem pusztán különböző szokások folyamatosan alakuló és alakítható eredménye.
Pont ez az alakíthatóság vonja magával a legfontosabb feladatunkat: hogy fejlesszük, hogy jobbá alakítsuk magunkat.
Ebből a szempontból, ha valaki azt mondja, hogy ő matekból rossz, de történelemből meg jó, és ezért inkább nem törődik a matekkal, a lehető legrosszabb választás a személyiségfejlődésben. Az egyén feladata ugyanis ebben a példában az, hogy igyekszik javítani magát matematikából.
Ezt diktálja a zsigeri racionalitás is, néhány száz évvel ezelőtt az európai filozófusok többsége is nagyjából így gondolkodott. A francia pozitivista filozófus, August Comte az 1800-as évek első felében pont ezt adta fő tanácsként az olvasóinak:
Ismerd meg és fejleszd önmagad!
Ez pedig ugye pont ellentétes tanács a megelégedéssel. Ha valaki egészségtelenül él, el van hízva vagy műveletlen, az igenis nyugodtan ismerje be ezt maga előtt, és ne nyugodjon bele, hogy ő márpedig ilyen ember, hanem tegyen egy kis erőfeszítést, és próbáljon jó irányba változni.
Erdélyi Péter két éve írt például egy Tess Holliday nevű, kifejezetten nagydarab modellről, aki felkerült a People magazin címlapjára. Ő saját magát „test-pozitív aktivistaként” írja le, és #EffYourBeautyStandards (bmegaszépségideálod) néven 2013-ban kampányt indított a közösségi médiában a különböző testtípusok elfogadásáért.
Így néz ki:
link
Forrás
A fél internet állva tapsolt, mikor Holliday címlapra került, és mindenki arról beszélt, hogy mostantól végre vége annak, hogy a testalkatuk alapján bélyegezzenek meg embereket.
Tök jó, hogy Tess Holliday jól érzi magát a bőrében, de azért abból se csináljunk titkot, hogy eléggé el van hízva, és ebben az állapotában valószínűleg több betegségnek van kitéve és hamarabb meg fog halni, mintha néhány kilóval könnyebb lenne.
A cikk után Erdélyi Péter kapott hideget is, meleget is, pedig hát igaza van: jobb egészségesnek lenni, mint egészségtelennek. És ugyanígy jobb fittnek lenni, mint tunyának, műveltnek, mint műveletlennek, jól értesültnek, mint nemtörődömnek, becsületesnek, mint hazudósnak.
És ezekre a dolgokra mindenkinek törekednie kell. Egyikünk sem tökéletes, de ha elfogadjuk magunkat tökéletlenül, soha nem használjuk ki teljesen azt, amit adhatna nekünk az élet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.