A Fidesz-KDNP ma újra megválasztja Ádert köztársasági elnöknek
Miután Orbán Viktor nagy hezitálás után úgy döntött, hogy Balog Zoltán, Kövér László vagy Semjén Zsolt helyett mégis újrajelöli az időnként akadékoskodó Áder Jánost köztársasági elnöknek, Göncz Árpád után mindössze másodszor fordulhat elő, hogy az államfő duplázni tud.
2012-ben az ellenzéknek még ahhoz sem volt ereje, hogy Áderrel szemben ellenjelöltet indíthasson, most ez már összejött. Az ellenzék - a Jobbik kivételével -Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét, volt ombudsmant támogatja. Bár Majtényi teljesen esélytelen, a jelölése inkább szimbolikus, a kormány és a sajtója teljes erőből ugrál rajta és sorosbérencezi.
Áder meglepetésből meglepetésbe esik
Már az sem volt egyértelmű, hogy Schmitt bukása után Áder lesz a köztársasági elnök 2012-ben, őt is meglepte, hogy Orbán visszahívta Brüsszelből, miután éppen azért lett EP-képviselő, mert összeveszett Orbánnal és kiszállt a belpolitikából.
Idén év elejéig aztán úgy tűnt, hogy Orbán megbánhatta a döntését, mert mindenkivel számolt, de Áder újrajelölésével nem. Áder - az újévi köszöntők nagy megújítója, a Sólyomnál is zöldebbé vált köztársasági elnök, aki Schmittel szemben rendre dobta vissza a kormánytöbbség törvényeit - már csomagolt, amikor kiderült, hogy mégis őt jelöli újra Orbán.
Kétharmad nem lesz
Kétharmados többséggel Göncz Árpádot és hát igen, Schmitt Pált, valamint Áder Jánost választották meg köztársasági elnöknek.
Gönczöt kétszer is, Schmitt a mandátumát sem tudta kitölteni. Áder másodjára nem kap kétharmados támogatást.
Göncz először 1990-ben kapott kétharmados parlamenti támogatást, miután közvetlen elnökválasztás helyett (az MDF-SZDSZ-paktum alapján) az Országgyűlés dönthetett az államfőről. Göncz volt az egyedüli jelölt, 31O képviselő szavazott, közülük 295-en Göncz Árpádra. Öt évvel később, 1995-ben már a kétharmados többségű MSZP-SZDSZ kormányzás idején is első körben szavazták meg újra Gönczöt. Akkor már volt ellenjelölt, a Fidesz Mádl Ferencet javasolta. Göncz hivatali idejében az ország legnépszerűbb politikusa volt.
2000-ben a kisgazdapárt jelölhetett az államfői posztra, Torgyán József maga helyett végül Mádl Ferencet javasolta. Mádl - bár az MSZP nem állított ellenjelöltet - csak a harmadik körben lett államfő, miután a baloldal nem támogatta.
2005-ben az MSZP-SZDSZ koalíciónak sikerült az a bravúr, hogy a falnak vezette a a szocialisták jelöltjét, Szili Katalint, és a harmadik körben a jobboldali által támogatott Sólyom László lett a köztársasági elnök, titkos kormánypárti átszavazásokkal. Az SZDSZ Szili támogatása helyett inkább távol maradt a szavazástól. A másik oldalról Áder János már ekkor főszereplő volt ebben a szavazásban, amikor a nagy taktikázásban a harmadik, döntő forduló előtt azzal vádolta meg az MDF-eseket, hogy pénzért titokban átszavaztak Szilire. Végül Sólyom László 185 szavazatot kapott, Szili csak 182-öt.
A Fidesznek túl önálló Sólyom 2010-ben már nem kapta meg Orbán Viktor támogatását öt évvel később. Orbánnak jobban megfelelt Schmitt Pál a posztra, a saját szempontjából igaza lett, Schmitt mindenben alájátszott a Fidesznek. Schmitt természetesen az első körben megkapta a kétharmados többséget a Fidesz-KDNP-től. (Az MSZP jelöltje a kevéssé ismert Balogh András volt.) Ha nincs az államfőt buktató plágiumügy, alighanem most ismét Schmittet indítaná a Fidesz, annyira tökéletes volt a számukra a mindent aláíró, soha nem akadékoskodó, a vétót hírből sem ismerő báb köztársasági elnök.
Schmitt példa nélküli bukása után az Orbánnal korábban összekülönböző, ezért brüsszeli száműzetésbe vonuló, majd rehabilitált Áder János lett az államfőjelölt. Miután 2012-ben még megvolt a Fidesz kétharmada, nem volt kérdés, hogy az első körben államfő választják. Így is történt. Az ellenzéknek ahhoz sem volt ereje, hogy egyáltalán jelöltet állítson, pedig még az is felmerült, hogy az MSZP Sólyom Lászlót jelöli újra, de nem volt ehhez a remek vicchez elég képviselője. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP távol maradt a szavazástól.
Mostanra annyi változott, hogy a Fidesznek nincs kétharmada, így Áder nem lesz első körben államfő. Az ellenzéknek lett ellenjelöltje, de nem teljes összhangban, a Jobbik pedig nem vesz részt a szavazáson.
Ha az első kör nem jön össze, az alaptörvény szerint már elég egy második kör, ahol a feles többség elég lesz. Áder János tehát újra államfő lesz, valamikor délután egy körül.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.