A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló Ipsos-felmérések szerint a kormányon lévő Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerte a holland parlamenti választást. Alaposan lemaradva második lett a bevándorlásellenes, populista Szabadságpárt (PVV).

Az első számítások szerint a liberális konzervatív kormánypárt 31 helyet nyert el a parlament 150 fős alsóházában, míg a fő rivális, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) 19-et, szintén 19 mandátumhoz jutottak a kereszténydemokraták (CDA) és a liberálisok (D66). A környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 16-ot, a szocialisták 14-et, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 9-et, a Keresztény Unió (CU) pedig 6-ot. Az Ipsos jelentése szerint a részvételi arány nagyon magas, 81 százalékos volt.

Mark Rutte miniszterelnök, a VVD vezetője kijelentette: „Működött az üzenetünk. A következő néhány évben is folytatni akarjuk a munkánkat, hogy Hollandia továbbra is biztonságos és stabil ország legyen.” Mint mondta, azt az üzenetet kapják Európa minden részéről, hogy Hollandia megállította a populizmus rossz formáinak terjedését.

A Szabadságpárt vezetője, a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders is sikerként értékelte az eredményt és azt hangoztatta, hogy ezzel nem ért véget a küzdelem. Sokan a Szabadságpárt áttörését és győzelmét várták a mostani választáson.

Alexander Pechtold, a D66 vezetője: „Nagyszerű eredmény született, és nem csak Hollandia számára.” Sybrand Buma, a kereszténydemokraták vezetője  azt mondta, nem számítottak ilyen jó eredményre: „A választás legnagyobb nyertesei között vagyunk.” Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az eredményt, amellyel szerinte a hollandok Európára szavaztak, a szélsőségesek ellenében.

Szakértők szerint, mivel legalább 76 képviselői helyre van szükség a kormányképességhez, négy pártnak is koalícióra kell majd lépnie. Úgy tűnik, hogy a VVD, a CDA és a D66 mindenképp benne lesz a kormányban, mellettük a Zöld Baloldal vagy a Munkapárt jöhet még szóba.

A választás hivatalos végeredményét csak március 21-én teszik közzé.

A populista PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy sokan elveszett szavazatnak tartották a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy Wilders nézetei miatt a PVV várhatóan nem tudna egyetlen másik párttal sem koalíciót kötni.

Hollandia után az Európai Unió két másik alapító tagállamában, Franciaországban és Németországban is választásokat tartanak idén, sokan attól tartanak, hogy ezek a populista, EU-ellenes pártok megerősödését fogják eredményezni. (MTI)