Kapcsolódóan az új büntetőeljárásról szóló törvényhez, az Igazságügyi Minisztérium több, a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az adóhivatalról és az ügyészségről szóló törvény módosítását helyezte kilátásba. A jogszabályok új tervezetei már elérhetővé váltak a kormányzati honlapon, azokról elsőként a Magyar Nemzet számolt be.

Simicska Lajos lapja szerint "orwelli világ vár ránk", mert a javaslatcsomag elfogadása után "a bűncselekmény elkövetésének legkisebb gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon, vagy hogy tudta nélkül felbontsák és elolvassák a leveleit, távollétében átkutassák a lakását, kocsiját".  

A lényege, vagy legalábbis a legveszedelmesebbnek látszó része a módosításoknak az, hogy az eddigiekkel ellentétben a titkos információgyűjtés a bizonyítékok megszerzésére is irányulhat, azaz 

nem kell valakinek gyanúsítottnak lennie egy ügyben ahhoz, hogy a nyomozóhatóságok megfigyeljék. 

Az ún. előkészítő eljárás arra vonatkozna, hogy a lehetséges gyanúsítottakat felderítsék, illetve a kizárják a nyomozásból.  

Elvileg minden nyomozásra jogosult hatóság, így a rendőrség, az adóhivatal és az ügyészség is lefolytathat ilyen előkészítő eljárást, akár úgy is, hogy abban az esetben egyébként nincs még gyanúsított. A Nemzet szerint "a titkos nyomozásra jogosultak körének bővülésével egyidejűleg bevezetendő új intézmény tág teret ad a politikai indíttatású nyomozásoknak, vagy éppen az államnak nem tetsző hazai és külföldi gazdálkodók kiiktatásának". Az előkészítő eljárás nem engedélyezi az olyan, kimondottan bűncselekményt feltételező megoldások használatát, mint például a csapdaállítás vagy álvásárlás.   

Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója, aki egy hete kapta meg tanulmányozásra a módosító javaslatcsomagot, kérdésünkre azt mondta, hogy az általa véleményezett verzió szerint a hatósági lehallgatás, illetve a titkos megfigyelések továbbra is bírósági engedélyhez kötöttek maradnak. Ilyen esetekben a hatóságnak név szerint kell jeleznie és indokolnia a bíróság felé, kit és miért figyelne meg, ami jogállami garanciának tekinthető akkor is, ha gyanúsításra még nem került sor. 

Szabó szerint több fejlett országban vannak erre hasonló példák, de az mondjuk minimum nem megnyugtató, hogy tovább szűkülnek a szabadságjogok azért, mert a bűnüldözéssel megbízott hatóságok nem végzik kellő hatékonysággal a munkájukat. Szabó szerint egyébként politikailag aggasztóbb az, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok megfigyelései során maga az igazságügyi miniszter, azaz egy politikai tisztségviselő adja ki az engedélyt, ami teret engedhet politikai motivációknak is. 

Fontos változás még, hogy eddig a rendőrség információszerző tevékenysége intézkedési kötelezettséggel párosult, ez azonban mostantól nem lesz így: a hatóságnak nem lesz dolga az adatszerzés során észlelt bűncselekmény megakadályozása vagy megszakítása, kivéve azoké, amelyeknek már előkészülete is bűncselekménynek minősül, mint például a gyilkosság.