Egy szerelmeslevél, amit a világon mindenki megért

A szerelem nem ismer korlátokat, határokat és távolságot. Hogy mi erre a bizonyíték? Egy szerelmeslevél, amit egy írásképtelen feleség küldött férjének Olaszországból Németországba még 1973-ban, és bár csak rajzokból áll, mindent tökéletesen érteni belőle, mindegy, milyen nyelven beszélünk:

Ez a levél már önmagában végtelenül szívmelengető, de egy rövid történet is tartozik hozzá. Tudni kell, hogy a 70-es években Olaszország lakosságának 5,2%-a nem tudott írni, ezek főleg olyan nők voltak, akik vidéken születtek és egész életükben háztartási munkát végeztek. A levél írója éppen egy ilyen nő volt, Szicília északi részén nevelte három gyermekét, a férje pedig, akinek a levelet írta, Németországban dolgozott. Kérhetett volna segítséget is a fogalmazáshoz, de nem akarta férjéhez intézett gondolatait mással megosztani, így saját jelrendszert talált ki, amit csak ő és a férje értettek.

A levélre egy szícíliai író, Gesualdo Bufalino bukkant rá, ő azt írja, a feleség többi leveléből nagyjából ki lehet találni, melyik rajz mit jelent. Bufalino így megpróbálta a szerelmeslevelet mondatokba önteni, az ő szavainak magyarra fordítása következik most:

"Kedves szerelmem, a szívemet tépi szét a gondolat, hogy messze jársz, a karjaimat a három kicsivel együtt tárom feléd. Én és a két idősebbik jó egészségnek örvendünk, a legkisebb egy kicsit betegeskedik. Nem válaszoltál az előző levelemre, ami szomorúvá tesz. Az édesanyád beteg, kórházban fekszik, gyakran látogatom őt. Ne aggódj, nem megyek üres kézzel vagy egyedül: a középső fiunk velem tart, míg a legidősebb addig otthon a kicsire vigyáz.

Gondoskodom róla, hogy a kis telkünket beszántsák és bevessék. A két napszámosnak 150 ezer lírát adok. Vége a választásoknak. A Keresztény Demokratákra szavaztam, ahogy azt a pap javasolta. Hatalmas győzelmet arattak, földbe döngölték a többieket.

De mindegy, egyik nyer vagy a másik, úgysem változik semmi. Nekünk, szegény embereknek nem változik az életünk: tegnap is ástunk és holnap is ásni fogunk. Az olajfánk idén sokat termett. Felbéreltem néhány embert, az egyikük kivágja a fát, a többiek pedig felszedik a földről, ez 27 ezer lírába került. 12 ezer további lírát költöttem olajprésre. Elég összegyűlt ahhoz, hogy megtöltsek egy nagy és egy kicsi üveget. Jelenlegi áron 1300 líráért tudom eladni literét.

Kedves szerelmem ott a messzi távolban, a szívem mindig rád gondol. Most, főleg hogy a karácsony is közeleg, azt kívánom, bárcsak veled lennék. Bárcsak megölelhetnénk már három kicsivel együtt. Most búcsúzom, édes szerelmem, a szívem a tiéd, mindig hű vagyok hozzád, ahogy gyűrűink egymáshoz, úgy én is hozzád tartozom."

via Quartz