Miért énekli Delhusa Gjon azt, hogy „honfoglaló Árpád kazár”?

A március 15-i ünnepre időzítve jelent meg Delhusa Gjon új klipje, a Magyarország az én hazám című dalhoz.

A magyar, görög, albán, és német felmenőktől származó budapesti énekestől szokatlan az ilyen hangvételű dal, ezért rákérdeztünk a szöveg legfurcsább részeire. Egy ponton például azt énekli, hogy: „honfoglaló Árpád kazár”. Mivel a történelemtudomány egészen másképp tartja számon Árpád fejedelmet, rákérdeztünk, hogy ez alatt mit kell érteni. Delhusa Gjon és dalszövegírója (a legutóbb a momentumos raklapbotrányban felbukkanó Amerikai Népszava-főszerkesztő) Bartus László kimerítő válaszban elemezte a három szót:

„Igen, a dalban ezt a szöveget éneklem, és a szövet röviden arra utal, hogy a magyarok a kazár birodalomban éltek (VII-IX. század) két évszázadon át, amely soknemzetiségű birodalom volt, nem volt etnikailag homogén. A magyarok multikulturális háttérből érkeztek, vallási értelemben is sokszínű volt, ahogy arról Komoróczy Gézánál lehet olvasni. A magyar eredendően nyitott, befogadó, sokszínű nép, amely már a honfoglalás előtt is integrált magába különböző kultúrákat és vallásokat. A kazár birodalom nem egy népről kapta a nevét, kazár nemzetiség nem létezett, hanem a sok nemzetiséget és népet magában foglaló birodalom neve volt. Ez arra utal, hogy a magyarság nem kirekesztő, hanem befogadó, multikulturális, vallásilag is sokszínű nép volt. Történelmi tragédiáit nem az eredeti identitása, hanem a sokszínű és befogadó identitástól való eltérése okozta. A magyar identitás a szabadság, amivel szemben áll mindenféle önkény, amely a történelem viharaiban a veszteségeit okozta. Ez a dal optimista kicsengése is, hogy van pozitív gyökere a magyar identitásnak, méghozzá a szabadság, amely még sok csodát ígér ennek a népnek.

Mi másról énekelhetnék én, Delhusa Gjon, aki megtestesítem ezt a sokszínűséget, mind a származást, mind a világnézetet, vallást illetően? Aki mégis büszke és jó magyar vagyok, aki a magyar hazaszeretet dalát éneklem meg.

A magyarság közös pontja ez a befogadó, nyitott, sokszínű nemzeti identitás, amely szabaddá tesz és amely szabadságot ad másoknak. Ebben a szabadságban egyesülhet és oldódhat fel a nemzet és találhatja meg a boldogságát. Erről szól ez a dal.”

Delhusa Gjon: Magyarország az én hazám (2017)

A dalban van egy olyan részlet is, amiben Delhusa Gjon egy zsarnokot emleget:

„Századok múltak, és csak folyt itt a vér
Ellenség lett, ki volt testvér
Zsarnoknak adtuk édes életünk
Megromlott tiszta jellemünk

Hová tűnt szomszédom? A szívem fáj
Emészti lelkemet a bűn, önvád
Megbántam már a hallgatást
Szívemnek kell a megváltás”

Az új Quimby-botrányt szimatolva rákérdeztünk, kire vonatkozik az a sor, hogy „zsarnoknak adtuk édes életünk”, van-e ebben valamilyen politikai üzenet, de a válasz rövid volt és sejtelmes:

„a dal magáért beszél. önálló és önjáró mű. mindenki fantáziájára van bizva a rezultát.”