Október 23-án és március 15-én is feszültséget okozott, hogy az állami ünnepségre azok is elmentek, akik síppal tiltakoztak az Orbán-kormány ellen.

Megtehették, erre jutott Székely László, az alapvető jogok biztosa. Az ombusdman szerint az állami rendezvény minden egyes résztvevőjét megilleti az a jog, hogy véleményt mondjon – akár szimpatikusat, akár ellenszenveset. 

Az alapvető jogok biztosa a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezésére vizsgálta az október 23-án történteket.

Néhány alapvetés:

• Az állami (nemzeti) ünnep eltér a vallásszabadság gyakorlás szervezett rendezvény (pl. körmenet) vagy a gyülekezés szabadsága alapján szervezett politikai demonstrációtól. Utóbbiaknál a szervezőknek szabadsága van abban, hogy az ellentétes véleményen lévők véleménynyilvánítását korlátozzák. Állami ünnepeken erre nincs lehetőség, a rendezvényen részt vevőknek lehetőségük van véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlására is, legyen az akár a szimpátia, akár az ellenszenv kifejezése. Alkotmányosan védett magatartás az állami rendezvény tartalmával, jellegével, keretével szembeni tiltakozás kifejezése. 
  
• Közéleti személyek részvételével, előadásával megtartott rendezvényen a közéleti szereplőnek súlyosabb, bántó véleményeket is el kell viselniük, a véleménynyilvánítás szabadsága és a rendezvény rendjének fenntartásának ütközése esetén az előbbi előnyt élvez. 
• A sípok elvételéről. Alkotmánysértő a korlátozás akkor, ha az intézkedés célja nem valamely államcél biztosítása, hanem a politikai vélemény kifejezésének megakadályozása. Önmagában nem elégsége indok egy tárgy elvételéhez, hogy az a rendezvényt megzavaró demonstrálásra, nemtetszés kifejezésére alkalmas. 
• Egy állami ünnepségen a jelenlévők kénytelenek azoknak a véleményeknek a meghallgatására is, amelyekkel nem azonosulnak vagy őket sértik, az ilyen politikai kijelentéseket saját magatartásukkal nem tudják kizárni. 

Végül arról a gyakorlatról, hogy a kormány a nemzeti ünnepeken már rendszeresen a kedvenc biztonsági cégét, a Valton-Securityt bízza meg a rend fenntartásával. 

Az alapjogi biztos megállapította, hogy az állami rendezvények biztosítási feladatait nem lehet költséghatékonysági szempontok alapján magáncégekhez kiszervezni. Egy állami rendezvényen ugyanis, ami mindenki előtt nyitva áll, és ahol mindenkinek a szólásszabadságát biztosítani kell, csak a közhatalommal rendelkező rendőrségnek van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a polgárok szabadságjogait korlátozza. Ezt a feladatot különösen nem lehet magáncégre bízni olyan esetben, amikor a rendezvényszervező szerv számára is nyilvánvaló, hogy az ünnepségen kritikus, zavaró, ellenszenves vélemények is várhatók, és számítani lehet arra, hogy az ellentétes véleményen levő ünneplő polgárok között könnyen konfliktus alakulhat ki.