A venezuelai legfelsőbb bíróság megfosztotta minden hatalmától a dél-amerikai ország ellenzéki többségű parlamentjét. 

A legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy átveszi a törvényhozás valamennyi hatáskörét, valamint semmissé nyilvánította a parlament egyes eddigi határozatait. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a parlament megsértette az alkotmányt, és nem működött együtt megfelelően más államhatalmi szervekkel.

A Nicolás Maduro venezuelai elnök ellenzékének nagy részét tömörítő Demokratikus Egység Kerekasztala (DEK) nevű ernyőszervezet több tagja élesen kikelt a legfelsőbb bíróság ítélete ellen. Miguel Pizarro képviselő az intézkedést úgy értékelte: diktatúrát vezettek be az országban.

"Nevén kell neveznünk. Ez nem más, mint egy államcsíny és diktatúra. Venezuelában nincs többé alkotmányosság" - jelentette ki Julio Borges házelnök. Szerinte Maduro adott utasítást a legfelsőbb bíróságnak, hogy ilyen döntést hozzon és így az elnök magához ragadhassa a hatalmat.

"Nicolás Maduro államcsínyt rendezett Venezuelában" - hangsúlyozta a házelnök. Hozzáfűzte: a mostani döntés különbözik a korábbiaktól, mert Maduro most minden eszközt megkapott ahhoz, hogy azt tegyen, amit csak akar. Leszögezte: "bármely, az alkotmányt sértő döntés érvénytelen". Borges felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen Venezuelán.

A legfelsőbb bíróság már több alkalommal is semmisnek nyilvánította a parlament egyes döntéseit azóta, hogy az ellenzéki képviselők 2015 végén többségbe kerültek. 2016 januárjában a testület a parlament minden kezdeményezését semmisnek nyilvánította addig, amíg továbbra is részt vesz az új törvényhozás munkájában az a három ellenzéki képviselő, akik a bíróság szerint nem jogszerű módon nyerték el mandátumukat.

Legutóbb ez év januárjában nyilvánította érvénytelennek a legfelsőbb bíróság a parlament január 5-e óta hozott összes döntését. A képviselők egy január 9-i szavazáson elítélték Nicolás Maduro elnököt, mert szerintük ő a felelős a Venezuelát sújtó példa nélküli gazdasági válságért.

Az ellenzék az elnök távozását követeli, és előrehozott választásokat szorgalmaz. A tervek szerint Venezuelában 2018 decemberében tartják a következő elnökválasztást.

A belpolitikai krízis mellett a hatalmas olajtartalékokkal rendelkező ország súlyos élelmezési válsággal is küzd: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció ellenőrizhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve számos latin-amerikai ország is mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Venezuelában a legfelsőbb bíróság megfosztotta minden hatalmától a dél-amerikai ország ellenzéki többségű parlamentjét, átvette a törvényhozás valamennyi hatáskörét, és semmissé nyilvánította egyes határozatait. (MTI, BBC)