Balog Zoltán szerint 2006 volt a újkori magyar történelem mélypontja

A miniszter Cegléden egy oylan pedagógusfórumon tartott beszédet, ahol a Schmidt Mária által vezett Terror Háza Múzeum, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, valamint a Veritas Történetkutató Intézet munkatársai tartanak továbbképzést a tanároknak. 

Az erről kiadott ismertetők szerint a cél, hogy „a részt vevő pedagógusok ismerjék meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra vonatkozó legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit, a jó gyakorlatok megosztásával pedig módszertani útmutatót is kapjanak”. Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával zajló, tavaly ősszel indult pedagógus-továbbképzésen eddig több mint háromezren vettek részt, és több mint 1700 pedagógus jelentkezett a második félévre.

Balog Zoltán beszélt arról, hogy lennie kell olyan közös nemzeti emlékezetnek, aminek vannak alappontjai, olyan értékek, események, amelyeket senki sem kérdőjelez meg. Szükség van tájékozódási pontokra, de ezek a múltban vannak és nem a jövőben, mert csak a múltat látjuk; 1956 ilyen tájékozódási pont, és még sokat kell tenni ahhoz, hogy meg lehessen felelni ennek az örökségének. A miniszter szerint nagyon sok múlik az ismeretek átadásán. A tanárok érdeme, ha úgy tudnak tanítani, hogy az megérintse a fiatalokat, de ehhez maguknak is érdeklődőknek kell lenniük, mert a diákok ezt megérzik.

A miniszter kitért arra is, hogy szerinte az újkori magyar történelem szomorú történése és mélypontja volt, hogy 1956 50. évfordulóját nem sikerült tisztességesen megünnepelni. A 60. évforduló ezért vált fontossá, s egyfajta jóvátétel is volt, talán még éppen sikerült elérni a résztvevőket.

A rendezvényen beszélt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is, aki elmondta, hogy szerették volna megköszönni a magyar embereknek, a hősöknek 1956-ot, a külföldieknek pedig azt, hogy odaálltak a magyar menekültek mellé. (MTI)