Ideje volt megmérni, hogy mennyi pszichoaktív anyag van magyar ivóvízben

Az, hogy milyen hatása van a városi embernek a környezetére, sőt, hogy egyáltalán meddig tart a "város", azt meg lehet például abból is állapítani, hogy milyen szennyező anyagok vannak az ivóvízben. Kondor Attila Csaba, az MTA-CSFK Várostérségi és urbanizációs kutatócsoportjának munkatársa az eheti Szertár podcsatben éppen arról beszél, hogy zajlik egy ilyen kutatás.

A városi ivóvízben megjelenhetnek például a vegyiparból, az élelmiszeriparból, a gyógyszeriparból és kozmetikumokból származó molekulák, nehézfémek és az emberek hormonháztartását befolyásoló, endokrin diszruptoroknak nevezett anyagok. Most kezdődik egy olyan három éves kutatási projekt Magyarországon, ami ezeknek az anyagoknak a megjelenését, és elterjedését vizsgálja.

Az is szóba került a beszélgetsében, hogy a mobilcellák adatai alapján, hogy merre járnak a telefonok éjjel, merre nappal, szinte minden más módszernél pontosabban meg lehet mondani, hogy melyik városrészben hány ember lakik.

02:52 Vendégünk Kondor Attila Csaba, az MTA-CSFK Várostérségi és urbanizációs kutatócsoportjának kutatója. Városok, várostérségek, ingázási zónák. Mi tekinthető Budapest ingázási zónájának?

04:45 Várostérség-vizsgálati szemléletváltás a klasszikus földrajzi megközelítéshez képest. Az informális szuburbanizáció.

07:30 Szennyezések a várostérségben: kommunális szennyvíz, csatornázatlan területek szennyezései, nehézfémek, gyógyszer-származékok. Endokrin diszruptorok mint indikátorok.

08:45 Mennyire lehet kimutatni a gyógyszer-, kozmetikai- és élelmiszeripari szermaradványokat a vízből? Indikátorválasztási szempontok. Mi lesz a természetben szabadon engedett anyagokkal.

12:30 A hároméves kutatási projekt kezdeti finomhangolásai. A környezetvédelmi kutatási projektet végző konzorcium tagjai: az MTA-CSFK Földrajztudományi Intézete, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási tanszéke, az Aquaprofit és az UTB Envirotec.

14:00 Ennyire komplexen tényleg sehol nem vizsgálták még a problémát? Innovációs irányok a kockázatcsökkentés területén. Időbeli változások.

18:32 Népességföldrajzi vizsgálatok módszertana. Hányan vannak a mobilcellában? Trendek és folyamatok Szuburbiában. Mintavételek vizekből. Szennyezés és szennyezés közti különbségek.

25:42 A kutatási projekt munkaerő-igénye. Kutatóintézeti kapcsolatok és kapacitások.

27:01 Mit kezdünk a gigantikus adatmennyiséggel? Fejlesztések, szabadalmak, ivóvízvédelem. Geokódolt mobiladatok és – már megint – big data.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.