Volt már úgy, hogy a hatalomnak szúrta a szemét olyan felsőoktatási intézmény, ahol szabad véleményformálásra nevelik a hallgatókat.
1988. március. Két szakkollégiumban évek óta valami olyasmi történik, ami nem érdeke a kommunista rendszernek.
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szakkollégiumia, a Rajk „a halódó pártállamban egyike lett azoknak a kis szigeteknek, ahol szabadon lehetett gondolkodni, beszélni, írni. Gyakran megfordultak itt a formálódó ellenzék legjelesebb képviselői, és gondolataik ebben a közösségben termékeny talajra találtak”.
Az ELTE szakkollégiumában, a későbbi Bibóban „minden adott volt ahhoz, hogy szellemi erjedés induljon meg a kollégiumban, és ez két területen volt látványos. Egyrészt színvonalas szakmai munka folyt, OTDK-dolgozatok születtek, másrészt pedig a kollégium aktív résztvevőjévé vált a közéletnek, előadások, viták, és a hatalomban némi idegességet kiváltó más rendezvények (pl. egy több mint 200, a világ minden részéből meghívott résztvevővel megrendezett békekonferencia) jellemzik a korszakot. Az akkori szakkollégium varázsát a tabuk áttörésének lehetősége, a szabad kommunikáció jelentette. (…). Mindennek azonban fontos szerepe volt a nyolcvanas években a hatalom megingatásában, és a nyolcvanas évek derekától a Szakkollégium is a demokratikusnyilvánosság egyik gyakorlóterepét jelentette.”
Hogy milyen volt a Bibó? Két idézet:
„A szakkollégistáknak minden kérdést vitában kellett eldönteniük. Ezen edződött este nyolctól hajnalig a társaság. Jellemző a jó beszélőke, a vitakultúra”. (Both Vilmos)
„Nem szerettem a kollégiumban fürdeni. Akadtak, akik úgy gondolták, a szexuális forradalom után a zuhanyozóban egy lány nyugodtan beállhat a fiúk mellé.” (Csaba Iván közgazdász)
Megszervezték a szarvasi nyári tábort, amiről a Közgazdász című lap azt írta: a szarvasi nyári tábor és a szakkollégium az ellenzék gyűjtőhelye. A bibós Kövér László válasza az Értesítőben az volt, hogy primitív logikai futam az imperializmus = SZER = hazai ellenzék = egyetemisták képlet.
A szarvasihoz hasonló pápai találkozón a közrádió riporterének Orbán Viktor, „aki úgy nézett ki, mint Freddie Mercury”, azt mondta: elutasítja ezt a rendszert.
Zömében a bibós és a rajkos kollégistákból akalult meg a Fidesz 1988. március 30-án.
Vásárhelyi Miklós mutatta be a bibósoknak 1986-ban Sorost, miután ráérzett, hogy itt valami elkezdődött és ez a mozgás elősegítheti a civil társadalom kialakulását. Az alapítvány már előtte is támogatta a szakkollégiumokat.
Az első fénymásolót is - ami akkor igen nagy kincs volt, és veszélyes eszköz a hatalom ellen - a Soros-alapítványtól kapták. Ezen a fénymásolón kopizták a Fidesz belépési nyilatkozatait és az alapító nyilatkozatának első példányait, amit aztán szétosztottak az első sajtótájékoztatójukon.
Lapjuk, az Értesítő 1987-ben környezetvédelmi különszámot készített a Soros Alapítvány támogatásával, nyomtatásban elsőként ők bírálták a bős-nagymarosi vízlépcsőt. A Századvég című szakkollégiumi folyóiratot is támogatta Soros, ahogy angol nyelvtanfolyamokat is finanszírozott.
„Miszlivetz Ferenc szociológus egyik célja is az volt, hogy az egyetem befejezése után együtt tartsa a csapatot, így jött létre, Soros-pénzből, a Kelet-Európa Kutatócsoport 1987-ben. Ennek ösztöndíjasa lett Orbán, Kövér, Molnár Péter, Fodor Gábor és még egy-két bibós” - idézi fel Fodor Gábor Pünkösti Árpád sorozatában, a Szeplőtelen fogantatásban Soros és a szakkollégiumok kapcsolatát. Telefonon rendszeresen tartották a kapcsolatot Soros Györggyel.
„Ez a harcos baráti csoport, amint ezt Orbán Viktor is elmondta nekem, együtt akart maradni, ezért támogatta a Soros-alapítvány a Kelet-Európa-kutatásokat, ezért kaptak ösztöndíjat a csoport tagjai”
- erősítette meg a sorozatban Vásárhelyi Miklós, az alapítvány akkori elnöke is. Így lett több Fidesz-alapító foglalkozása: ösztöndíjas jogász. És jutott el Orbán Oxfordba is, ahol az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta, de ösztöndíjas volt Kövér László, Deutsch Tamás, Szájer József, Németh Zsolt és Kovács Zoltán is. (Még Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója is hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására 1985-ben.)
A Történeti Hivatalban található BM Napi Operatív Információs Jelentések szerint Soros György 1988. május 5-én felkereste a Rajk Szakkollégiumot, ahová meghívatta Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Orbánék kérték, támogassa a Fideszt. Soros ezt "kategorikusan elutasította".
A fideszesek akitivitása miatt a kommunista hatalom a szakkollégistákat fedező Stumpf Istvánnak, a Bibó igazgatójának szigorú megrovást adott, Wéber Attila, a Századvég szerkesztője megrovás pártbüntetést kapott. „A fegyelmink alatt a fiúk nem fejezték ki a szolidaritásukat. Mással voltak elfoglalva” - mondta Wéber.
A Fidesz alapítása miatt Kövért, Orbánt és többeket behívtak a rendőrségre, de nem volt semmiféle retorzió.
De még a kommunisták sem voltak akkora kommunisták, hogy ellehetetlenítsék a szakkollégiumokat.
A kommunisták aztán megbuktak, de rögtön az első demokratikusan megválasztott Antall-kormány megtámadta Sorost. Ami miatt a Fidesz a következő közleményt adta ki 1992-ben:
A Fiatal Demokraták Szövetségének nyilatkozata - Soros Alapítvány
1992. szeptember 28., hétfő - Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon.
Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog.
Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen:
A három jelenlegi legfőbb közjogi méltóság, Orbán Viktor, Kövér László és Áder János is a „kritikai gondolkodás és a szabadon szolgáló szellem műhelyében”, a Bibóban tanult. Ketten közül Soros Györgytől kaptak ösztöndíjat.
Az idézetek a Bibó Kollégium honlapjáról és Pünkösdi Árpád Szeplőtelen fogantatás című sorozatából származnak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.