Ürge-Vorsatz Diána, a CEU oktatója és a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke egy keserű hangvételű Facebook-posztban (a poszt csütörtök reggelre eltűnt) írta le, mekkorát csalódott a Fideszben, amikor a párt megszavazta a CEU-t ellehetetlenítő törvényt.
„Ugyan az elmúlt 20 év jó részét GYES-en töltöttem otthon 7 gyermekem nevelésével, a CEU támogatásával nagyon sokat sikerült elérni ezekből az álmokból, célokból, főleg éjszakánként dolgozva.
[...]
Világ életemben FIDESZ szavazó voltam, kormánytisztelő polgárokként férjemmel keresztény-nemzeti értékrendek alapján neveljük 7 gyermekünk, egyházi iskolába járatjuk őket.
Egy beteljesült álom – ezt gondolhatja mindenki, és jogosan.
Egészen 2017 április 4-ig.
Amikor ezt az álmot szembeköpték, durván széttörték. Egyszeriben egy »törvényszegő, külföldi érdekeket képviselő és Magyarország belügyeibe beleavatkozó« intézet része lettem, és a 20 év alatt sok munkával, verejtékkel és virrasztással felépített erős alapokat egyik napról a másikra kihúzták a lábam alól. Az intézet, amit sikerült ennyi idő alatt a világ egyik legkívánatosabb, elit oktatási intézményévé tennünk, ahova sokan sokezer dollárt fizetnek évente, hogy oda járhassanak – pár perc alatt egy bizonytalan, kiszámíthatatlan hellyé vált, ahova akár diák, akár professzor, alaposan meg fogja gondolni, merje-e reszkírozni, hogy ide jöjjön-e, a pénzét itt kockáztassa-e.
De talán a legeslegrosszabb azt volt látni, ahogy kollegák, barátok, család csak nagyon mérsékelten álltak mellénk. »Hát a törvényt azt be kell tartani!« - felkiáltással elmarasztaló pillantások jöttek a régi elismerések helyett. Vagy csak »ne haragudj, nem merek, mert esetleg feletelistára kerülök«.
[...]
A mai nap 40 év munkája és álma omlott össze bennem.
Ma úgy érzem, nem érdemel meg ez az ország, sem engem, sem a sok többi, az ország fejlődése érdekében a tehetségét, szorgalmát, verejtékét a nehézségek ellenére itthon szolgálatba állító kiemelkedő, becsületes szakembert, orvost, tanárt, üzletembert.”