Nagyjából a piramisok megépítése óta zajlik a vita, hogy akkor most állni vagy sétálni jobb-e a mozgólépcsőn. Külön iskolák vannak, melynek képviselői vallásos áhítattal védik a saját állás- vagy sétapontjukat. 

Ugyanakkor mind ahogy az annyiszor lenni szokott, a tudománynak határozott véleménye van ebben a kérdésben: állni jobb. 

Kutatók szerint ez egyszerűen hatékonyabb.

A vita maga most az Egyesült Államokban lángolt fel: Washingtonban a metró általános üzemeltetési igazgatója nyilatkozta azt, hogy az a gyakorlat, hogy jobboldalt állnak az emberek, mellettük pedig baloldalt sétálnak mások, nem tesz jót a mozgólépcsőnek. A mozgólépcsőt gyártó Otis vállalat hamar cáfolta ezt az állítást, később pedig a metrófőnök is módosította az álláspontját, hogy azzal, ha mindenki állna, biztonságosabb lenne a közlekedés. Ezzel már a vállalat is egyetértett. 

Tavaly Londonban a Holborn megállónál (ahol évi 56 millió utas fordul meg) még kísérletet is végeztek, arra próbálták meg rávenni az embereket, hogy csúcsidőben senki ne sétáljon, hanem mindenki álljon szépen a mozgólépcsőn. 

A londoni metró fenntartói azt figyelték meg, hogy a 18,5 méternél hosszabb mozgólépcsők baloldala jellemzően üres, mivel ekkora távon az emberek nem  annyira sétálnak már. Emiatt pedig a lépcső alján torlódások és sorbanállás alakulhat ki, értékes másodperceket lopva el a közelekedők idejéből. Ezért kampányt indítottak, hogy feltöltsék az üres helyeket. Sikerrel is jártak: azt tapasztalták, hogy 30 százalékkal sikerült így csökkenteni a zsúfoltságot. 

De ez még nem lenne annyira fura, hiszen persze, ha az nem sétál senki, adja magát a megoldás, hogy feltöltsék a helyeket. Viszont a Capgemini Consulting már azt is vizsgálta, hogy ha séta és állás között lehet választani, melyik a hatékonyabb. Számos kísérletet végeztek, sétálva és állva is közlekedtek londoni mozgólépcsőkön, a kinyert adatokat pedig számítógépes modellek segítségével értékelték.

Az jött ki, hogy a Green Park megállónál ugyan sétálva 26 másodperc alatt tudják le a lépcsőt, míg állva 40 másodperc alatt, ugyanakkor a "rendszerben töltött idejük", azaz a sorbanállással töltött idő jelentősen lecsökkent, ha mindenki állt. 

Amikor az utasok 40 százaléka sétált, az átlagos menetidő 138 másodperc volt az állóknak és 46 másodperc a sétálóknak. Amikor mindneki állt, az utazási idő 59 másodpercre esett vissza. A sétálóknak ez 13 másodperces veszteség volt, de az állóknak 79 másodperces javulást jelentett. És jelentősen csökkent a sor mértéke is: 73 emberről 24-re. 

Azaz világosan látszik, hogy a többség sokkal jobban járna, ha mindenki állna a mozgólépcsőn, egyetlen sort sem kihagyva, párosával feltöltve a helyeket. 

Csak sajnos ez a nyugati társadalmakban nehezen kivitelezhető. A New York Timesnak nyilatkozó pszichológusok ugyanis arra a döbbenetes jelenségre hívták fel a figyelmünket, hogy az emberek szeretnek némi távolságot tartani idegenektől. Ezért inkább kihagynak egy sort vagy pedig sétálnak. 

Ezért nehéz lenne meggyőzni az embereket, hogy mindenki nyer, ha csak állnak a mozgólépcsőn. Főleg gondot jelent, hogy a csúcsforgalomban mindenki kapkod és minél előbb túl szeretne jutni az utazáson, ilyenkor az altruista gesztusokra kevéséb vagyunk fogékonyak. (New York Times)