Kedves szülők, ne legyenek hülyék, ez a Kék Bálna-dolog ordas kamu!

Egy hónapja a legismertebb brit bulvárlap, a Sun hozta címlapján, mostanra pedig már a magyar rendőrségnek is cáfolatot kellett kiadnia a Kék Bálna játékról, amellyel a jól értesültek szerint aljas emberek kamaszokat vesznek rá öngyilkosságra. Ha már ettől bejelzett a bullshitmétere, igaza van. A Kék Bálna-sztori minden jel szerint

őrületesen nagy kamu.

Legalábbis a Buzzfeed, aminek egy orosz olvasója a lap egyik újságírójával igyekezett feltárni a történet eredetét, erre jutott.

Rina Palenkova utolsó képe. "Viszlát" – írta alá, majd bevetette magát a tehervonat alá. Via Memepedia.ru

Az egész egy tragédiával kezdődött. 2015 novemberében egy orosz kamaszlány, Rina Paljenkova egy tehervonat alá vetette magát. Öngyilkossága előtt még posztolt magáról egy utolsó képet a Vkontaktéra (Vk, az orosz Facebook). „Viszlát” – írta.

Üzenete hamar elmémesült, előbb Oroszországban, aztán a világban is. Annyira, hogy fél évvel a halála után a jobbak közé sorolható, ráadásul a kevés független orosz sajtótermék egyike, a Novaja Gazeta „Halálcsoportok” címen közölt cikket. Látszatra és kilóra komoly írásnak tűnt, és már ebben megjelent minden információ, amely azóta is terjed a témában:

  • hogy 130 kiskamasz végzett már magával;
  • hogy ezeket a kamaszokat exkluzív, zárt Vk-s csoportokban igazították el;
  • hogy egy „Kék Bálnának”, vagy „Ébressz fel 4:20-kor”-nak nevezett játékkal vezetik el az öngyilkosságig.

A cikkel azonban elég sok probléma akadt, amikre a Meduza rá is mutatott, a Novaja Gazeta pedig nem igazán oszlatta el az aggályokat. A 130 halottról szóló adatot a Gazeta saját állítása szerint „szülők hálózatától” hallotta, a cikkben említett csoportok vezetői pedig azért nem szólaltak meg a cikkben, mert állítólag nem válaszoltak a megkeresésekre.

Akárhogy is, pár nappal a „halálcsoportokról” szóló cikk megjelenése után kirúgták a Gazeta egyik főszerkesztőhelyettesét és újságíróját. Állítólag azért, mert „megengedhetetlen módszerekkel” gyűjtöttek adatokat a cikk folytatásához.

Mivel mindez 2016-ban történt, természetesen az ég világon semmi hatása nem volt annak, hogy a Gazeta állításaival szemben nagyon is jogos aggályok merültek fel. Az orosz újságok folytatták a témát. Ebben persze annak is szerepe lehetett, hogy a „Kék bálna” csoportok rá is játszottak a hirtelen jött ismertségre, mindenféle, rejtélyes és zavarbaejtő, de összességében leginkább értelmetlen üzenettel.

A sorban a következő újság a Lenta volt, ami egyrészt megismételte a Gazeta felvetését, hogy 2015 óta léteznek öngyilkosközösségek a Vk-n, ahogy azt is, hogy létezhetnek olyan tinik, akik megölhették magukat, de például a Gazetában szereplő 130 áldozatról szóló adatot nem ismételték, de nem is cáfolták. Másrészt viszont a Lenta pár csoport adminjával beszélt is. Köztük voltak, akik azt állították, hogy így próbálták elérni a segítségre szoruló kamaszokat. Mások pedig azt, hogy szimpla anyagi haszonszerzés volt a céljuk, és pénzért bármit hajlandóak voltak kiposztolni.

Összességében a Lenta végül arra jutott, hogy ha voltak is öngyilkosságok, azoknak vajmi kevés közük lehetett a Kék bálna csoportokhoz.

De mert ez még mindig 2016-ban történt, természetesen az ég világon semmi hatása nem volt a cáfolatnak. A Lenta cikke után Vk-felhasználók sokasága kezdte megosztani saját elméleteit. Köztük olyanok is, akik listázni is kezdték az állítólagos áldozatokat. Az ilyen listák alatt aztán sok „áldozat” maga kommentelte, hogy márpedig életben van.

Ekkor már a rendőrség is vizsgálódni kezdett, ők hónapokkal később, októberben őrizetbe vették Filip Budejkint, aki a Lenta cikkében is megszólalt az egyik csoport adminjaként. Ő volt az, aki azt állította, hogy csak segíteni akart a kamaszokon. Ugyanakkor más csoportokat is alapított azzal a céllal, hogy megtisztítsa a világot a „biológiai hulladéktól”. Őt végül letartóztatták, azzal gyanúsítják, hogy 15 fiatalt vett rá öngyilkosságra. Jelenleg is előzetes letartóztatásban van, de semmi konkrét nem derült ki az állítólagos öngyilkosságokról.

Ez alapján talán még lehet is valami a történetben, de idén márciusban az orosz rendőrség már inkább cáfolni kényszerült az újrainduló pletykákat. Ekkor kezdtek terjedni a Facebookon azok a levelek, amikről minden esetben azt állították, hogy a gyerekeik tanárai küldték. Ezekben a levelekben a tanárok arra figyelmeztetik a szülőket, hogy ne engedjék ki a szabadba a gyerekeket, mert a bálnaközösségek tömeges öngyilkosságot szerveznek. 

A rendőrség több esetben is álhírnek minősítette mindezt.

De kit érdekelnek az ilyen cáfolatok. Idén már az orosz politika is lecsapott a témára. Ánya Kuznyecova, az orosz gyerekjogi ombudsman és gyakorló elmebeteg például már az orosz parlamentben szónökölt arról, hogy 2016-ban 57 százalékkal több gyerek lett öngyilkos, és erről a halálcsoportok tehetnek. Amivel csak az a baj, hogy a 2016-os statisztikák csak májusban fognak megjelenni, a megelőző években - így 2015-ben is, amikor állítólag már tucatjával gyilkolták meg magukat a bálnaáldozatok – pedig Jevgenyij Andrejev, az elit orosz gazdasági egyetem egyik vezető kutatója szerint folyamatosan csökkent a fiatalkorú öngyilkosok száma.

De ez se állíthatta meg a morális pánik terjedését. Mostanra már a nyugati lapok is elkezdtek cikkezni a sztoriról, jellemzően a Novaja Gazeta tavaly májusi, felettébb problémás cikkére alapozva. Például a cikk elején említett Sun is.

Most tehát ott tartunk, hogy

  • senki sem tud semmit;
  • semmire sincs bizonyíték;
  • senki sem erősítette meg a rendszeresen emlegetett 130 halálos áldozatról szóló adatot;
  • ellenben kifejezetten sokan vonták kétségbe, hogy bármilyen összefüggés volna a bálnacsoportok és az öngyilkosságok között.

Ettől persze a pletyka megállíthatatlanul terjed, immár Magyarországon is. A gyerekeik facebookos aktivitását gyanakodva figyelő szülők rögtön bepánikoltak az innen-onnan összeszedegetett, és a bulvárlapokban is jól megszenzációzott félinformációktól. Néhány iskolában már osztályfőnöki órán óvták az öngyilkosságot szervező csoportoktól a diákokat a szintén az álhírekből tájékozódott tanárok; az eredmény: terjedő pánik. A magyar rendőrség a hét elején kiadott egy közleményt, amely cáfolta, hogy akár egyetlen eset is történt volna, vagy bármilyen gyanús tevékenységet észleltek volna.

Ennek ellenére a héten a Jobbik, Rétvári Bence és végül a médiahatóság is közleményt adott ki a rejtélyes, gyereköngyilkosságokat szervező internetes játékokról. Az igazi nagy bravúr az NMHH-közlemény, amely a felelős és etikus sajtómagatartásra hív föl, miközben ő maga szítja a pánikot, és teljesen komolyan veszi az álhírt. Csodálatos látni, ahogy a népszerűségvadász illetve saját fontosságukat szereplési kényszerrel bizonygató politikusok és intézmények a bulvársajtónál is hatékonyabb pánikkeltővé válnak. Az eseménysor nagyon hasonló a kilencvenes évek elejének sátánistapánikjához, vagy az óvodásoknak „kábítószeres bélyegeket” osztogató dealerek újra és újra feléledő, a kilencvenes évek közepén a parlamentig jutó mítoszához.

Oroszországban pedig már antibálnacsoportok alapulnak. Persze részben ezek is poénból vagy haszonszerzési céllal, de vannak köztük igazán őszinték is. Például Sztaniszlava, aki azért csatlakozott egy ilyen csoporthoz, mert aggódik a saját gyermekéért. 

„Én ellenzem a gyerekek halálát” – mondta.