A Jobbikon múlik, hogy vizsgálja-e az Alkotmánybíróság a lex CEU-t

Az LMP, élén Szél Bernadett frakcióvezetővel, utólagos normakontrollt kezdeményez a lex CEU néven elhíresült felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban, beadványát pedig elküldte az összes ellenzéki parlamenti pártnak. Miután Áder János köztársasági elnök aláírta a törvényt, már csak a parlamenti képviselők kezében van eszköz, amivel bevonhatják az ügybe az Alkotmánybíróságot. 

Budapest, 2017. március 6...Vona Gábor a Jobbik elnöke (j) és Mirkóczki Ádám az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. március 6-án...MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az országgyűlési képviselők negyedének kell nevét adnia ahhoz, hogy egy ilyen beadvány érvényes legyen, ez viszont sehogy sem jöhet ki a Jobbik nélkül. Az 5 LMP-s, 28 MSZP-s képviselő és a Párbeszédet képviselő Szabó Tímea is vállalja az aláírást, de a radikálisok nélkül a beadvány biztos, hogy nem áll meg. 

Vona Gábor és elnöksége ma tárgyalja meg a beadványt. A testületben négy parlamenti és négy azon kívüli képviselő ül, köztük Toroczkai László, a keményvonalas ásotthalmi polgármester, aki nemrég még a CEU sóval behintéséről beszélt.

A Jobbik eddig, hivatalos álláspont szerint, ugyan kritizálta Soros Györgyöt és tevékenységét, mégis ellenezte a lex CEU-t, többek közt arra hivatkozva, hogy ezen az alapon az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetemek is veszélybe kerülhetnek Romániában. A pártelnök "figyelemelterelésnek" címkézte a jogszabályi módosítást. 

Az utólagos normakontrolltól függetlenül a törvény mindenképpen hatályba lép, és a testületet semmilyen határidő nem köti, hogy mikor kell döntést hoznia a jogszabály ügyében. (Magyar Nemzet)