Brüsszel: Orbán mondja meg, hogy európai vagy sem

eu
2017 április 12., 13:54

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán hosszan beszélt a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmakról. A biztosok délelőtt részletesen megvitatták a helyzetet, és teljes egyetértésben arra jutottak, hogy 

egyszerre nagyon sok olyan lépése van mostanában a magyar kormánynak, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az európai értékeket, és úgy tűnik, hogy szembe mennek az alapszerződés második cikkelyével, ami az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását írja elő.

Április végéig vitatkoznának

Az Európai Bizottság politikai vitát kezdeményez a magyar kormánnyal, hogy kiderüljön, Magyarország kész-e az EU értékei szerint működni. Miközben több jel utal arra, hogy nem akar, addig Orbán Viktor néhány hete aláírta a római szerződés megújítását, amiben viszont elkötelezte magát ezen értékek mellett. 

A bizottság azt várja, hogy a magyar kormány valljon színt, hogy elfogadja-e az európai értékeket, és az erről szóló vitába az Európai Parlament és a tagállamok kormányait is be akarják vonni. 

Timmermans szerint Orbánnak még áprilisban módja lesz ismertetni az álláspontját az Európai Parlamentben, ahol vitát tartanak a magyar helyzetről.

A bizottság lényegében azt szeretné tudni, hogy Magyarország az EU tagja kíván-e maradni, legalábbis erre utalhatott Timmermans, amikor így fogalmazott: „mondják meg, hogy hol akarnak lenni”.

Egyelőre csak konkrét törvényeket vizsgálnak

Timmermans felsorolta, hogy mivel van baja a bizottságnak:

  • a CEU elleni törvénnyel,
  • a civil szervezetek elleni törvénnyel,
  • a menekültek bezárásáról szóló törvénnyel,
  • a cigányok szegregálásával a közoktatásban,
  • és az „állítsuk meg Brüsszelt!” szlogennel, illetve a nemzeti konzultáció kérdéseivel.

A biztos azt mondta, hogy vizsgálják, hogy ezek a törvények és politikai megnyilvánulások a jogállamiság leépítését jelentő mintázatot adnak-e ki együtt, vagy pedig egyedi esetek, amelyeket külön-külön érdemes kezelni. 

A CEU-t érintő törvényt április végéig vizsgálják, hogy lehet-e kötelezettségszegési eljárást indítani ellene. Timmermans szavain érződött, hogy nagyon szeretnének fogást találni rajta. Az iskolai szegregáció ügyében már van folyamatban ilyen eljárás. A menekültügyi törvényről már tárgyaltak a magyar kormánnyal, még folynak az egyeztetések, de ha nem lesz előrelépés, akkor ebben az ügyben is eljárást indít a bizottság. A magyar parlament elé éppen szerdán kerülő, a civil szervezetek külföldi támogatását érintő törvény pedig „a radaron van” Timmermans szavai szerint, az eljárásról a törvény esetleges elfogadása után gyorsan döntenek majd.

A nemzeti konzultáció EU-t támadó kérdéseiről Timmermans azt mondta, hogy a bizottság igyekezett "udvariasan jelezni" a magyar kormánynak, hogy a kérdésekben sugallt állítások "félreértéseken alapulnak".

Frans Timmermans. Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND.
photo_camera Frans Timmermans. Fotó: AFP / EMMANUEL DUNAND.

Timmermans kiállt a CEU értékrendje mellett is

A CEU-ról azt mondta Timmermans, hogy nem csak szakmai színvonala és általában a tudomány szabadsága miatt fontos, hogy zavartalanul működjön tovább Budapesten, hanem azért is, mert ott tanítják a jövő európai vezetőit. Emlékeztetett, hogy generációjának legnagyobb tette a berlini fal lebontása volt, és a CEU-n is hirdetett nyitott társadalmak eszményének térnyerése.

Timmermans szerint a bezárkózás, mások hibáztatása, az idegenellenesség nem érvényes válasz a globalizáció kihívásaira. Arra kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor szerint előbb-utóbb úgyis mindenki az ő politikáját követi majd Európában, többek között ezzel válaszolt:

"a rántottából nem lehet tojást csinálni".

Vagyis szerinte valószínűtlen, hogy az illiberális rend győzzön Európában. Ettől még a tagállamok kulturális és politikai különbségei megmaradhatnak, de az EU közös értékeit mindenkinek el kell fogadnia.

Timmermans felidézte, hogy az apja a rendszerváltás előtt a budapesti holland nagykövetségen dolgozott, és így közelről láthatta, mekkora megkönnyebbülést hozott Magyarországnak a diktatúra bukása. „A sokféleségé a jövő, és a fiatalok és az európai csendes többség tudja ezt” - üzente, és még egyszer elkötelezte magát a nyílt társadalmak mellett.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.