Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor sietett üdvözölni a török népszavazás eredményét, ami az alkotmány rendszer gyökeres átalakításával szinte teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek.

Német politikusok ugyanakkor hűvösen fogadta az eredményt. A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről - idézte az MTI Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter közös hétfői közleményét.

A németek kancellár ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a török alkotmányos berendezkedést alapvetően megváltoztató, Erdogan elnöknek lényegében teljhatalmat adó népszavazáson alig kerültek többségbe az igenek. (Az előzetes adatok szerint a vasárnapi referendumon 86 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt a 18 pontból álló alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át.) Merkelék közleménye szerint a népszavazás "szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára".

A német kormány elvárja, hogy a török kormány "a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével" - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel. A kampányról a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és "a rezsim sajtója" terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi "terroristával", az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, hogy az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását - írta a FAZ.

A Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára "ez a győzelem egy vereség". A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna le és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan "minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna" - áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek népe szabad kezet ad mindenben, "és soha nem is lesz az".

Merkelék jelezték, hogy nagyon várják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a jelentését, amelynek különleges jelentőséget tulajdonítanak. 

Ez az értékelés még nem készült el, így nem lehet véleményt formálni róla - közölte a kancellár és a külügyminiszter. Ugyanakkor hozzátették, hogy Michael Link, az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője már az előző héten hangot adott a népszavazás fair, méltányos körülményeinek biztosításával kapcsolatos kétségeinek.

A török lapok közül a kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: "Nyugodt a lelkiismeretek?". A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte az után, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió - hivatali pecsét nélküli - szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét. 

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató "igen" feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

Az egyik török kormánylap a nálunk is annyira ismert szöveget mondta fel. Az Aksam szerint Törökországban a nép "a bilincseitől megszabadulva átvette az irányítást". Az újság úgy vélte, hogy Erdogan "megálljt intett" minden kívülről és belülről érkező támadásnak, köztük az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara a puccskísérletért tesz felelőssé, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak, akik Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytatnak. Az Aksam szerint a referendumnak az az üzenete, hogy nem az említett terrorszervezetek és az azokat támogató Európa, hanem Erdogan irányítja az országot.

Ha Merkelék visszafogottabbak is voltak, más német politikusok már leállítanák a török EU-s csatlakozási tárgyalásait. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese, Manferd Weber (egyben az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője) a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az "élethazugságot", hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat - tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva. 

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a testület két másik vezetője által aláírt, vasárnap éjjel kiadott nyilatkozat szerint a brüsszeli testület értesült a török népszavazás eredményéről, és a nemzetközi megfigyelő misszió értékelésére vár egyebek mellett "az állítólagos szabálytalanságokra tekintettel". (MTI)