A vasárnapi török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak - közölte hétfőn az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttségének vezetői.
Cezar Florin Preda, az Európa Tanács küldöttségének vezetője Ankarában sajtótájékoztatón beszélt, amelyen részt vett Tana de Zulueta, az EBESZ megfigyelőinek vezetője.
Az EBESZ előzetes jelentése szerint nem kapott egyenlő kampánylehetőséget az alkotmánymódosítást ellenző oldal, a szavazókat nem tájékoztatták pártatlanul a reform kulcsfontosságú vonatkozásairól, a civil szervezetek nem szervezhettek kampányrendezvényeket.
Bár a népszavazás technikai lebonyolítása rendben volt, és rendben folyt a voksolás is, a szavazatok összeszámlálásában az utólagos változtatások fontos hitelességi biztosítékot mellőztek, amit kifogásol az ellenzék.
A jelentés szerint az érvényben lévő szükségállapot okán nem voltak meg egy valóban demokratikus népszavazás törvényes keretei, melyeket különösen a tartományi kormányzók csorbítottak a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.
Az EBESZ nehezményezi azt is, hogy egyetlen csomagként kezelték a 18 pontból álló alkotmánymódosítási javaslat - amely amúgy 72 cikkelyt érint -, és a szavazóknak nem volt lehetőségük az egyes változtatásokat külön-külön véleményezni, hanem csakis puszta igennel vagy nemmel voksolhattak egy kalap alá véve az egészet.
A szavazótestületek munkája nem volt kellően nyitott, áttekinthető, az ülések nem voltak nyilvánosak, megfigyelők sem vehettek rajtuk részt.
Hasonló bírálatokat fogalmazott meg Preda az Európa Tanács nevében. Hangsúlyozta, hogy az "igenek" és "nemek" két oldalának nem volt ugyanannyi lehetősége a kampányban, messze nagyobb hangsúlyt kapott az "igenek" népszerűsítése - Recep Tayyip Erdogan elnök elvárásának megfelelőn.
A vasárnapi török referendumon - előzetes adatok szerint - 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt. (MTI, CNN)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.