ebesz

2020. augusztus 5.
2020. március 30.
2019. május 14.
2019. március 18.
2019. február 15.
2018. augusztus 1.
2018. június 25.
2018. május 30.
2018. május 17.
2018. május 8.
2018. április 9.
2018. március 10.
2018. március 3.
2017. augusztus 13.
2017. június 23.
2017. április 23.
2017. április 17.
2017. április 5.
2017. január 7.
2016. október 9.
2016. február 17.
2015. december 21.
2015. augusztus 9.
2015. július 1.

EBESZ: A magyar hatóságoknak végre kell hajtaniuk a romák társadalmi beilleszkedését célzó politikát

Két napos látogatáson vett részt Michael George Link. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának vezetője szerint Magyarországon jelentősebb erőfeszítésekre van szükség a romák fenntartható és nem diszkriminatív lakhatásának előmozdítására. Figyelmeztetett, hogy a magyar hatóságoknak be kell tartaniuk az EBESZ-nek a diszkriminációt tiltó rendelkezéseit. (MTI)

2015. június 19.

EBESZ: Emberségesen kell bánni a menekültekkel

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet azt kérte a tagországaitól, hogy tartsák tiszteletben a migránsok emberi jogait. Michael Georg Link, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke a menekültek világnapjának előestéjén figyelmeztetett, hogy minden tagország menekültpolitikájának meg kell felelnie "az EBESZ-szel szemben tett vállalásaiknak, valamint más nemzetközi emberi jogi szabványoknak és kötelezettségeiknek is". (MTI)

2015. április 27.

Komoly tüzérségi harc folyt Mariupol mellett

Shyrokyne település körzetében az EBESZ megfigyelői 69 harckocsilövedék, 191 darab 83 milliméteres és 151 darab 120 milliméteres aknagránát kilövést számoltak össze vasárnap. A környéken komoly csapatösszevonások vannak a szakadárok oldalán. A hétvégén összesen 17 oroszbarát harckocsit, és hatvan csapatszállító járművet láttak a drónok. (EBESZ/MTI)

2015. április 8.
2015. március 18.
2015. március 1.
2015. február 25.
2014. december 23.
2014. november 10.

Magyarország barátait cseszteti az EBESZ

Azerbajdzsán nyomást gyakorol a médiára, politikai aktivistákat és ellenzékieket börtönöz be - állítja az 57 államot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az ország elnöke 2008-ban is szívesen látott vendég volt Budapesten, most újra jön.

2014. október 20.

Az EBESZ szerint még mindig nem oké a magyar médiahelyzet

Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-képviselője az EP-közmeghallgatás résztvevőinek videón üzente: bár a magyar kormány kicsit változtatott a médiaszabályozáson, ez nem kielégítő. Mint mondta, bár az elmúlt 2 évben „nem túl gyakran” éltek a médiatörvény lehetőségeinek gyakorlati alkalmazásával, ezek puszta megléte is „dermesztő” hatású, és öncenzúrára készteti a magyar újságírókat. Az eseményt Molnár Csaba és Niedermüller Péter DK-s EP-képviselők szervezték. (MTI)

2014. szeptember 7.
2014. szeptember 5.
2014. augusztus 11.

Szabad választáson nyert Erdogan, de előnyt élvezett a többi jelölthöz képest

"A vasárnapi török elnökválasztás ugyan szabad volt, de a voksoláson győztes Recep Tayyip Erdogan a média elfogultsága és "az állami erőforrásokkal való visszaélése" miatt jelentős előnyt élvezett kihívóival szemben."

Ezt az EBESZ írta jelentésében a török választásokról, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik illiberális példaképe aratott győzelmet. De melyik választásról írtak ők már valami kísértetiesen hasonlót?

2014. július 28.
2014. július 20.
2014. június 20.
2014. május 3.
2014. április 27.

Szabadon engedtek egy nyugati megfigyelőt Szlovjanszkban

Pénteken nyolc nyugati katonai megfigyelőt fogtak el, mert kémnek hitték egyiküket a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban. Azóta semmit nem lehetett róluk tudni, vasárnap reggel hoztak nyilvánosságra egy videót az oroszbarát fogvatartók. Az AP hírügynökség fotósa azt látta, ahogy a katonai megfigyelőt egy autóba rakják és az EBESZ képviselőivel elhajtanak. (AP)

2014. március 13.

Moszkva is benne lenne, hogy az EBESZ missziót küldjön a Krímbe

Oroszország már támogatja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelő missziót küldjön Ukrajnába, ideértve a Krím félszigetet is – közölte Thomas Gräminger, a nemzetközi szervezet elnökségét betöltő Svájc EBESZ-nagykövete. Moszkva az EBESZ állandó tanácsának ülésén jelentette be, hogy támogatná az ötletet, de arról még nem tudott nyilatkozni, hogy a misszió felállítására pontosan mikor kerülhet sor. (MTI)

2014. március 11.

Az EBESZ nem küld megfigyelőket a krími elszakadásról szóló népszavazásra

A frissen elszakadni készülő Krími Autonóm Köztársaság hívta a megfigyelőket az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazáshoz. Mivel az Krími Köztársaságot nem ismeri el a szervezet, így nem küldi embereit a voksolásra. Az Ács Gábor ezredes által vezetett katonai megfigyelő csoport még mindig nem tudott bejutni a félszigetre, hogy az ottani csapatmozgásokról objektív információkat szerezzenek. (MTI)

2014. március 8.
2014. március 5.
2014. március 3.

Putyin öt lukas karikája

A krími intervenció legalább öt ponton sérti meg az európai békét és biztonságot garantáló Helsinki Záróokmányt.

Oroszország és Ukrajna egyaránt tagja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az EBESZ-nek, amely a Helsinki Záróokmány (1975) végrehajtását ellenőrzi. Ebben a dokumentum aláírói (így az Oroszországi Föderáció jogelődje is) „kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy mindegyik résztvevő Állam az összes többivel fennálló kapcsolataiban, tekintet nélkül azok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerére, valamint nagyságára, földrajzi helyzetére és gazdasági fejlettségi szintjére, tiszteletben tartja és alkalmazza a következő elveket, melyek mind elsőrendű fontosságúak, és kölcsönös kapcsolataikat vezérlik:

I. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása

A résztvevő Államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét és sajátosságát, valamint a szuverenitásukban foglalt és általa felölelt valamennyi jogot, amelybe beletartozik többek között minden állam joga a jogi egyenlőségre, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre. [...]

II. Tartózkodás az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától

A résztvevő Államok egymás közötti, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival és e Nyilatkozattal össze nem férő bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. Semmilyen megfontolás nem szolgálhat erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak ezen elvet sértő alkalmazásának alapjául. Ennek megfelelően a résztvevő Államok tartózkodnak bármely olyan cselekménytől, amely egy másik résztvevő Állam erőszakkal való fenyegetésének vagy ellene történő közvetlen vagy közvetett erőszak alkalmazásának minősül. Ugyanúgy tartózkodnak minden erőszaknyilvánítástól, amelynek célja, hogy egy másik résztvevő Államot lemondásra kényszerítsenek szuverén jogainak teljes gyakorlásáról. [...]

III. A határok sérthetetlensége

A résztvevő Államok sérthetetlennek tekintik egymás valamennyi határát, valamint minden európai állam határait, és ezért most és a jövőben tartózkodnak attól, hogy e határokra törjenek. Ennek megfelelően úgyszintén tartózkodnak minden olyan követeléstől vagy cselekménytől, amely bármely résztvevő Állam területe egy részének vagy egészének elfoglalására és bitorlására irányul.

IV. Az Államok területi épsége

A résztvevő Államok tiszteletben tartják minden egyes résztvevő Állam területi épségét. Ennek megfelelően tartózkodnak minden olyan, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel összeegyeztethetetlen cselekménytől, amely bármely résztvevő Állam területi épsége, politikai függetlensége vagy egysége ellen irányul és különösen bármely olyan cselekménytől, amely erőszakkal való fenyegetést vagy erőszak alkalmazását jelentené. A résztvevő Államok hasonló módon tartózkodnak attól, hogy egymás területét katonai megszállás alá vonják, vagy ellene más közvetlen vagy közvetett erőszakos intézkedést tegyenek a nemzetközi jog megsértésével vagy ilyen intézkedések révén megszerezzék azt vagy az ilyen intézkedések megvalósításával fenyegetőzzenek. Semmiféle ilyen természetű megszállást vagy szerzeményt nem ismernek el törvényesnek.

V. A viták békés rendezése

A résztvevő Államok a köztük felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik, oly módon, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot és az igazságosságot.”

2013. október 17.