Drága olvasóink! Ezt igazából nem tinektek kellene írnunk, hanem a nem-olvasóinknak. De azoknak nem tudunk írni. Rohadt egy paradoxon.
Az Orbán-rendszer egyik igen kedves törekvése, hogy fölszámolja a társadalmi nyilvánosság hagyományos formáit, és olyat teremtsen, amelyben már csak a saját direkt pártkommunikációja létezik, illetve vele szemben valami aljas, rosszindulatú, idegen érdekként azonosítható ellenvélemény. (Mert ellenségre mindig szükség van.)
Mára gyakorlatilag megszűnt az a nyilvánosság, ahol többé-kevésbé racionális érvekkel, állításokkal lehet vívni. Ezért illúzió volna, ha abban bíznánk, hogy egy ilyen cikk állításait is megfontolnák olyanok is, akik hajlamosak elhinni a kormánykommunikáció egyre vadabb állításait.
Talán az Index volt az egyik utolsó olyan orgánum, még akkor, amikor a mai 444 újságírói ott dolgoztak, amelyik hitelesen szólhatott jobb- és baloldali olvasóközönséghez egyaránt. (Hitelességét azzal vívta ki, hogy 2002 és 2010 között éppen olyan kritikusan viszonyult a baloldali kormányokhoz, mint 2002 előtt és 2010 után a jobboldaliakhoz.)
A 444 pont azért jött létre, pont azért dezertáltak újságírói az egyre inkább oligarchahálóba kerülő Indextől, hátrahagyva hosszú évek munkáját, biztos megélhetést, hogy megtarthassák szabadságukat, és úgy készíthessenek újságot, ahogyan szeretnének, ne szóljon bele se sarokba szorított tulajdonos, se más.
Sokan figyelmeztettek már az első pillanatokban, hogy az új hatalom nem fog eltűrni ezen a stratégiai fontosságú területen egy számára befolyásolhatatlan, zsarolhatatlan, a rendszeren kívül álló csapatot. Akkor még nem gondoltuk, hogy Orbán tényleg fölszámolni vagy megszállni készül minden olyan intézményt, ami a nyugati típusú demokráciákban fontos ellensúlya vagy valamilyen módon ellenőrzője lehet a kormányzati hatalomnak.
Az indulás pillanatában, mielőtt még egyetlen sort leírtunk volna, a kormánysajtó már arról cikkezett, hogy a 444 „Bajnai projektje”, mivel akkor még Bajnai Gordon volt Soros György, a fő ellenség. (Ebben az időben a kormány intézkedései ellen tüntető egyetemistákat még Bajnai-gárdázták.)
2015-től, a Simicska-konfliktus után, az új, még fegyelmezettebben az orbáni irányvonalat követő, még hűségesebb pártsajtó-birodalommal kerültünk egyre hevesebb összetűzésekbe. Direkt ellenünk, legjellemzőbbnek gondolt stílusbeli, technikai jellemzőinket bénán lenyúlva indítottak online médiaprojekteket, de a kormánysajtó más orgánumaiban is napi szereplők lettünk. Nem foglalkoztunk ezekkel. Állításaik olyan képtelenek, hazugak, a cikkeik annyira hiteltelenek voltak (nem csak a 444-ről, de egy tál bablevesről sem voltak képesek három komolyan vehető mondatot megfogalmazni), hogy azokkal felesleges lett volna vitatkozni.
Fölfedezték több mint egy évvel azután, hogy az akkor még full kormánypárti Magyar Nemzet megírta (én nyilatkoztam nekik), hogy a 2014-es választások előtt indultunk az Open Society Institute egyik pályázatán, és nyertünk 50 000 dollárt egy mobilalkalmazás fejlesztésére. (Ez a 14! nevű app volt, a választási kampányról készült fotókat, információkat lehetett beküldeni vele.) Ajvé! Soros!
Később azt is fölfedezték – alig egy évvel azután, hogy saját oldalunkon és a szaksajtóban is bejelentettük – hogy a 444.hu-t kiadó cégben kisebbségi részesedést vásárolt a Media Development Investment Fund (MDIF) nevű befektetési alap, „amely mögött Soros György áll”. (Az igazság: a független alapként működő MDIF egyik támogatója a Soros Alapítványból lett OSI, főbb finanszírozói között nyugat-európai állami alapokat találunk, például a holland jótékonyságilottó-alapot, Svájc és Svédország állami fejlesztési alapjait; küldetése pedig, hogy olyan, üzletileg is perspektivikus sajtóvállalkozásokba fektessen, amelyek demokratizálódó társadalmakban vagy fejlődő demokráciákban a nyugati típusú, helyi hatalmi játszmáktól független újságírással próbálkoznak. Éppen azért választottuk az MDIF-et, mert a lehető legszélesebb jogi és informális garanciákat adja a szerkesztőség független működésére, nem szólhat és nem is szól bele semmilyen tartalmi kérdésbe. A keserű indexes tapasztalatok után mindenképpen olyan partnert szerettünk volna találni, amelyet nem befolyásolhat sem a mostani, sem egy későbbi kormányzat.)
A CEU-ügy és az azt kísérő kormányellenes demonstrációk után Orbán Viktor rádiónyilatkozatában egyértelművé tette: nem hátrál, és mindenkit ellenségnek, idegen érdekek ügynökének tekint, aki tiltakozni merészel intézkedései ellen. Annak ellenére, hogy az elmúlt napok tiltakozási hullámát sokkal inkább ez a hazug, ellenségképgyártó, konfliktuskereső, összeesküvés-elméletes kormánykommunikáció váltotta ki, mintsem a konkrét CEU-törvény.
Ugyanekkor sorra jelentek meg képtelen hazugságokat tartalmazó cikkek a kormány szócsöveinek tekinthető lapokban arról, hogy a tüntetések mögött Soros György áll, és az amerikai milliárdos személyes utasítására foglalkozik annyit az eseményekkel a 444 és néhány más híroldal.
Hogy káprázatos érveit alátámassza, az oknyomozói szorgoskodásban máskor nem annyira kitűnő kormánymédia arra is vette a fáradságot, hogy elolvassa évek óta változatlan cégiratainkat, majd szenzációként tálalta azt a tényt, hogy a 444 kiadójának külföldi tulajdonosa – a magyar törvényeknek megfelelően – két tagot is delegált a cég igazgatóságába, és – most kapaszkodjanak meg! – a külföldi tulajdonos által delegált két tag KÜLFÖLDI. Tehát: idegen érdekeket képvisel. Megjegyzendő, bár ezen nem rágódtak a cikkek, hogy kisebbségben vannak az igazgatóságban, tehát bármikor leszavazhatnánk őket, de az igazgatóság egyébként sem szólhat bele tartalmi kérdésekbe, erről világosan rendelkezik a médiatörvény, illetve a cég belső szabályzatai, szerződései is. Ha ilyesmivel megpróbálkozna az igazgatóság, másnap valószínűleg már senki nem dolgozna itt az újságírói csapatból. Persze ezek a fogalmak (mint például a törvényes és szabályszerű működés, független szerkesztőség) eleve értelmezhetetlenek és hihetetlenek a hatalom küszöbén heverésző, törvénytelen pénzekből, törvénytelenül létrejött, törvénytelenül működő médiákoknak, illetve a hatalom támogatására szerveződött álcivil szervezeteknek.
Tehát, az alábbiakat szeretnénk leszögezni, hogy mindenki értse (hátha…):
Korszerű és népszerű szakkifejezéssel élve: ennyike.
Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatából, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerében eddig szerzett tapasztalatainkból kiindulva nem számíthatunk arra, hogy hirtelen konszolidálódna a helyzet, alábbhagynának a támadások, az ordenáré hazudozás. Sőt.
Ha a közeljövőben megjelenne egy olyan, általános hatályú törvény, amely magyar-klingon államközi szerződéshez és felsőfokú jódlitudáshoz kötné a nevükben 445-nél kisebb és 443-nál nagyobb számot tartalmazó híroldalak működését, kérni fogjuk olvasóink szíves részvételét egy vidám szimpátiatüntetésen.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.