A német gazdasági szereplőknek is fel kell szólalnia Orbánnal szemben, érvel két német szerző a Washington Postban

Thorsten Benner (a berlini Global Public Policy Institute igazgatója) és Wolfgang Reinicke (a GPPI elnöke és a CEU közpoltikai tanszékének oktatója) közös cikket publikált a Washington Postban, amiben arról írnak, amiben a német államfő, Frank-Walter Steinmeier szavait idézve arról beszélnek, hogy Európa nem maradhat csendben, ha a szívében a civil társadalmat és a tanszabadságot támadják. 

A cikk ezután részletesen felidézi a CEU-t érintő törvény elfogadását, hogy arról senkivel nem konzultált a kormány, hogy az egész parlamenti procedúra gyakorlatilag két nap alatt lezajlott. Írnak a CEU-t ellehetetlenítő törvény nemzetközi fogadtatásáról, hogy azt elítétle a Trump-kormány külügyminisztériuma és az Európai Parlamentben a Fidesz saját pártcsaládja, az Európai Néppárt is, ahogy a német politikai vezetők is. 

Akik viszont nem szólaltak meg, azok az olyan német és amerikai multinacionális cégek, mint az Audi, a Daimler vagy a GE, melyek erőteljesen vannak jelen Magyarországon, és melyeknek gyárai, kutató- és fejlesztő központjai, logisztikai központja a magyar gazdaság gerincét alkotják. 

A cikkben a két szerző részletesen ír arról, hogy az EU-hoz csatlakozás óta Magyarország sikeresen vonzotta magához a nyugati befektetéseket, mára az összes ipari befektetés 75 százaléka külföldről érkezik az országba. És annak ellenére, hogy Orbán nacionalista, globalizmusellenes hangokat üt meg, vörös szőnyeget terített az ipari szektor multinacionális cégei elé, hiszen nincs olyan magyar szereplő, aki átvehetné a helyüket. 

A német vállalatok ma 174 ezer magyar embert foglalkoztatnak, a Daimler pedig nemrég jelentett be egy egymilliárd eurós beruházást az országban, az Audi pedig az ország második legnagyobb munkaadója. 

A szerzők kitérnek arra is, hogy Orbán 2014-ben egy rendezvényen arról beszélt, hogy Magyarország ma elképzelhetetlen az AUDI nélkül, míg a vállalat igazgatója, Rupert Stadler azzal válaszolt, hogy otthon érzik magukat Magyarországon. Benner és Reinicke szerint ezek a kijelentések fontosak Orbán számára, hogy otthoni legitimációját erősítsék, főleg most, hogy még erőteljesebben támadják a miniszterelnököt korrupcióval. És az ehhez asszisztáló külföldi vállalatok vezetői pedig akaratuk ellenére így társává válnak Orbánnak az autoriter rendszerének elmélyítésében. 

Ezért, vetik fel a Washington Postban megjelent cikkben, itt az ideje, hogy a nagy multinacionális cégek változtassanak gyakorlatukon. Mint írják, ezeknek a cégeknek külön felelősségük van az EU-n belül, hiszen sokat profitálnak az EU közös piacán, ami a liberális, demokratikus alapelvekre építve működhet. Ezért nem fordíthatják el a fejüket, amikor sérül a politikai szabadság, még akkor sem, ha közben tovább profitálnak a közös piac szabadságából. 

A külföldi befektetőknek világosan ki kell állniuk Orbán autoriter agendájával szemben és a civil társadalom és a sajtó elleni támadásai miatt. 

A vállalatoknak ezen kívül újra kell  pozícionálniuk társadalmi felelősségvállalási programjaikat: nem presztízsberuházásokat kéne támogatniuk, mint amilyen a győri Audi Aréna, hanem például a független sajtót és a civil szervezeteket, hogy ellenszerét adják Orbán putyinizáló programjának Európa szívében. 

Azért is, mert mások, például a lengyel kormány is Orbán útjára lépett, kiemelten fontos, hogy a külföldi befektetők ne maradjanak többé csendben. Eddig a multinacionális vállalatoknak csak elvétve kellett kritikus kérdésekre válaszolniuk az olyan illiberális vezetőkhöz fűződő kapcsolataik miatt, mint amilyen Orbán. 

A nyílt társadalom értéke iránt elkötelezett szereplők véget kell hogy vessenek ennek a kényelmes helyzetnek. Arra van szükség, hogy a Daimler és az Audi vezetői egyre többet hallják a kérdést, melyik oldalon állnak Orbán Viktor illiberális államának ügyében. 

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;