Nem várt konfliktushoz vezetett a ghánai kormány lépése, hogy felléptek az illegális aranybányászat ellen: az Afrikában egyre súlyosabb gazdasági befolyást szerző kínai diplomácia háborodott fel miatta. 

Ghánában az elmúlt években nagyon megugrott az apró bányák száma, tavaly a 2,7 millió uncia összaranynak több mint a harmadát ilyen bányákban tárták fel. A ghánai kormány szerint azonban ugyan ezek a bányák legtöbbször ghánai magánszemélyek birtokában vannak, sokszor valójában kínai üzletemberek állnak mögöttük, akik minden szabályozást áthágnak, csak hogy a lehető legtöbb aranyat szedjék ki a földből a lehető leggyorsabban. 

A ghánai hatóságok szerint az illegális bányászat sok évtizede létező jelenség volt, és a fő probléma vele, hogy ezek az eljárások erősen környezetszennyezők: védett erdők és folyók lehetnek az áldozatai a nem megfelelő engedélyek birtokában végzett bányászatnak. 

Viszont ezek csak kisebb léptékű kihágások voltak, kevéssé súlyos következményekkel. A helyzet 2008 után változott meg, amikor az aranyár megugrását követően kínai bányászok érkeztek az országba, sokkal erőteljesebb munkagépekkel, melyekkel jóval nagyobb környezeti károkat is lehet okozni. 

Miután a kormány ultimátumot adott az illegális bányászoknak, áprilisban el is kezdték letartóztatni a szabályszegőket. Kínai és ghánai bányászokat vegyesen, a ghánai sajtó viszont elsősorban a kínaiak felelősségét hangsúlyozta, sokszor meglehetősen rasszista hangnemben. A helyzet odáig fajult, hogy a kínai nagykövetség is jelezte nemtetszését, pedig Kína a nyilvánosság előtt ritkán fogalmaz meg hasonló kritikát az afrikai országban. 

Kína jelenleg Ghána legnagyobb kereskedelmi partnere, így a szavaiknak különös súlya van. A nagykövet, Sun Baohong arra figyelmeztette a ghánai kormányt, hogy tájékoztassák a sajtót, hogy minél objektívebben számolhassanak be az eseményekről, mert a jelenlegi irány veszélyeztetheti a két ország közötti együttműküdést. 

A ghánai kormány válasza arról szólt, hogy a törvények mindenkire, így a kínaiakra is érvényesek. A történet azonban jól mutatja, hogy mennyire összetett lett mára a viszony az afrikai országok kormányai és Kína között: a nyersanyagokban és természeti kincsekben gazdag országokban ugyanis az elmúlt években óriási lendülettel jelentek meg kínai befektetők, akik mögött a kínai állam áll. 

Ghánában 2000-ben még 100 millió dollár értékben zajlott kereskedés Kínával, 2015-ben már hatmilliárd dollár értékben történt mindez. És amikor Ghána 2014-ben gazdasági válságba jutott, a kínai befektetők nem hagyták ott az országot. 

Civil szervezetek szerint az sem igaz, hogy a kínai terjeszkedés az aranybányászatban a kormány tudta nélkül történhetett volna, egyszerűen éveken át senki nem lépett fel az egyre erőteljesebb illegális kínai jelenlét ellen. 

Az illegális bányászat ráadásul sokszor az ország olyan régióiban jelentett munkalehetőséget, ahol nincs más bevételi forrása az embereknek. Azaz szakértők szerint hiába lép fel most a kormány, nehéz elképzelni, hogy az ezekben a régiókban élő fiatal férfiak tényleg más kereset után néznek majd, vélhetően folytatni fogják a bányászatot. (Financial Times)