• 2014-ben nagyon megemelték a képviselők fizetését
• Lázár János ezt többek között azzal indokolta, hogy így nem kényszerülnek rá, hogy a költségtérítésükkel trükközzenek
• A pazarlást azonban nem sikerült leállítani
• Most havi több százezer forintért bérelhetnek irodákat, csakhogy ezeknek egy része szinte megtalálhatatlan vagy irreálisan sokba kerül
• A Direkt36 és az RTL Házon Kívül közös riportja

A dunaújvárosi Irodaház hamisítatlan szocreál épület, amit ránézésre évtizedek óta nem újított fel a tulajdonos önkormányzati cég. Évtizedek óta kis vállalkozások és pártok használják és néhány éve két országgyűlési képviselőnek is bérel itt irodát az Országgyűlés Hivatala. Mindkét iroda az első emeleten van, a sötét folyosóról nyílik, ránézésre hasonlítanak, de óriási különbség van közöttük: az egyik 52 négyzetméter és a bérleti díja 25 400 forint. A másik jóval kisebb, mindössze 35 négyzetméter, ehhez képest az ára 213 ezer forint.

„Nem, nem, nem. Nem nyilatkozom, jó?” – a drágább iroda bérlője, a fideszes Galambos Dénes csak ezt hajtogatta a Direkt36-nak a Parlamentben, amikor megkérdeztük, hogy lehet, hogy a kisebb irodáért több mint nyolcszor annyit fizet, mint a jobbikos Hegedűs Lórántné. Galambos annyit mondott, hogy kérdezzük meg az Országgyűlés Hivatalát, hiszen hivatalosan ők bérlik az irodákat a képviselőknek. A hivataltól sem kaptunk egyértelmű magyarázatot a nagy árkülönbségre, csak annyit írtak, hogy a jobbikos képviselő csak részidőre béreli a helyiséget.

Az irodaházat működtető önkormányzati cég vezetője, Mádai Balázs azzal magyarázta a nagy árkülönbséget, hogy Hegedűsné csak heti 3 órára bérli az irodát, míg Galambos Dénes teljes időre, ráadásul neki biztosítottak bútorokat, technikai eszközöket, 50 széket és kiegészítőket, illetve internetet is. Galambos Dénes 35 négyzetméteres irodája ezek szerint elég zsúfolt lehet, mert a vagyonnyilatkozata szerint az Országgyűlés Hivatalától is kapott oda három széket, három szekrényt, íróasztalt és egyéb irodai berendezéseket. Információink szerint az irodaházban magánszemélyeknek vagy cégeknek teljes időre is csak havi 60 ezer forint egy akkora iroda ára, mint amekkorát Galambos bérel, és ebben már a rezsi is benne van.

A fenti történet csak egy példa a sok közül, amelyek azt bizonyítják, hogy nem minden országgyűlési képviselő használja rendeltetésszerűen azt a havi több százezer forintot, amit irodabérlésre kapnak az államtól. Az Országgyűlés Hivatalától kapott lista szerint a 199 országgyűlési képviselő közül 147 képviselőnek bérel irodát az Országgyűlés. A Direkt36 az RTL Klub Házon kívül című műsorával együttműködve harminc képviselői irodát keresett fel személyesen az elmúlt hetekben. Néhány pozitív példa mellett irodalátogatásaink során nem csak az derült ki, hogy sok helyiségért irreális árat fizet az Országgyűlés, de voltak olyan irodák is, amelyeket meg sem találtunk.

Képviselők a tisztesség útján 

Az országgyűlési képviselők megítélését is javítani szerette volna Lázár János, amikor 2011-ben egy törvényjavaslattal elindította a képviselők javadalmazásának reformját. Lázár azt javasolta, hogy emeljék fel a képviselők fizetését, cserébe viszont töröljék el azokat a juttatásaikat, amelyekkel korábban trükköztek képviselők. “Egy parlamenti képviselő egzisztenciális függetlensége megköveteli azt, hogy trükközésre se szüksége, se lehetősége ne legyen. Tehát a trükközés szükségességét és lehetőségét kell az én véleményem szerint megszüntetnünk” - mondta Lázár a parlamentben.

2014-től vezették be az új szabályokat: háromszorosára emelték a képviselők alapdíját - most egységesen 747 878 forintot kapnak -, és korlátozták az extra pénzköltési lehetőségeket, mert az előző ciklusokban a lakhatási támogatással és a benzinszámlákkal ügyeskedtek többen. A Direkt36 kutatása szerint azonban az új rendszer kijátszására is van lehetőség, és az egyik legérzékenyebb pont az irodabérlés.

A képviselők a havi alapdíjuk felét, azaz legfeljebb 373 939 forintot költhetnek irodabérlésre, azzal a kikötéssel, hogy olyan irodát nem bérelhetnek ki, amely családtagjuké, a pártjuké vagy a hozzájuk köthető cégeké. Ilyen szabálysértésre nem is találtunk példát, és bár sok képviselő bérel irodát attól az önkormányzattól, ahol korábban vezető tisztségük volt, arra sem találtunk bizonyítékot, hogy az irodabérlésekből közvetlenül hasznot húznának.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha fontosnak tartod a tényfeltáró újságírást, támogasd a munkánkat!

Az irodabérlés - a lakásbérléshez és a gépkocsiszámlák rendezéséhez hasonlóan - az Országgyűlés Hivatalának feladata lett, amit Lázár még az eredeti javaslat bemutatásakor azzal indokolt, hogy „a parlamenti képviselőket attól a lehetőségtől, hogy ők pénzezzenek, elszámoljanak, ide-oda rángassák a számlákat, énszerintem el kell zárni”. Az irodákat a képviselők választják ki, de a bérleti szerződéseket az Országgyűlés Hivatala köti meg, és a számlát is ők fizetik. Az irodák bérleti díja havonta közel 37 millió forint rezsivel. Külön fizetik az irodai mobiltelefonokat és internetet (ez tavaly 2,8 millióba került), illetve az irodák üzemeltetését és felújítását (ami tavaly 8,5 milliót vitt el). Berendezésükre több mint 53 millió, informatikai eszközökre pedig 132 millió forintot költöttek 2014 tavasza óta.

Az alábbi térképen feltüntettünk minden képviselői irodát.

Iroda helyett rozsdás pinceajtó

A csepeli önkormányzat előtti Szent Imre tér virágzó fáival és a felújított játszótéren zsibongó gyerekekkel idilli helyszín kora tavasszal. A fideszes Németh Szilárd képviselőként és polgármesterként tizenhat évet húzott le a tér szélén álló polgármesteri hivatalban, és országgyűlési képviselőként is ragaszkodik a környékhez. Az Országgyűlés Hivatala két irodát is bérel neki a tér közvetlen közelében, mindkettőt az önkormányzat cégétől, és mindkettő 120 ezer forintba kerül havonta. Az egyik iroda rögtön a tér sarkán, az önkormányzathoz legközelebbi lépcsőház földszintjén van. A bejárat mellett csepeli, székely és magyar zászló lobog, és a réztáblák szerint nemcsak Némethnek, hanem Deutsch Tamásnak, a fidesz EP-képviselőjének is ott van irodája.

Németh másik irodájának innen öt perc sétára kellene lennie, de a címként megadott újépítésű háztömbben sehol nem találtunk rá. Az egyik földszinti helyiségben van egy elhagyatottnak tűnő, nagyrészt üres Széchenyi Programiroda, amelynek az ajtaján matrica hirdeti, hogy az Európai Unió pénzéből hozták létre. Mivel az ajtón olvasható kormányzati szlogenek miatt az egész háztömbben ez tűnt úgy, hogy köze lehet Németh Szilárdhoz, felhívtuk az ajtón olvasható számot, de azt mondták, nem tudnak róla, hogy ez lenne Németh Szilárd irodája. Mivel Németh Szilárdot se személyesen, se telefonon nem sikerült elérnünk, emailben kértük tőle, hogy segítsen megtalálni a második irodáját, de a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

A szintén fideszes Répássy Róbert miskolci irodáját is hiába kerestük, a megadott címen csak az ügyvédi kamarát találtuk. A régi épület és a szomszédos bíróság között sűrűn fordulnak a taláros, aktákkal megrakott ügyvédek, de egy apró felirat sem mutatja, hogy Répássynak ott lenne irodája. Pedig az Országgyűlés listája szerint havi 190 ezer forintért bérel 58 négyzetmétert. Az udvarban aztán a kamara egyik munkatársa azt mondta, hogy ha kéri, a nagytermet szokták odaadni Répássynak, de irodája nincs az épületben. Megkaptuk viszont a titkárnőjének a számát, hogy időpontot tudjunk vele egyeztetni fogadóórára – de udvariasan kérték, hogy ha lehet, ne a következő péntekre időzítsünk, mert akkor rendezvény lesz a nagyteremben.

„Azt gondoltam, hogy egy olyan hely kell nekem, ahol állandó jelleggel van titkárság, és felvilágosítást adnak arról, hogy engem hol érhetnek el” – mondta Répássy, hogy miért ezt a helyet választotta irodának. Igaz, az iroda címét még a saját honlapján se hirdette meg, de azt mondta, hogy akik érdeklődnek, azok a képviselői irodaházban megtudhatják.

A kamara épületében működik az Advocat Alapítvány is, amelytől Répássy a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint tavaly oktatási tevékenységért “időszakos” jelleggel 135 ezer forint jövedelmet kapott. Répássy azt mondta, hogy a kamara tagjaként, volt igazságügyi államtitkárként részt vett ügyvédjelöltek oktatásában, szakvizsgára felkészítésében, ezt finanszírozta az alapítvány, de kijelentette, hogy ennek semmi köze nincs az irodabérléséhez.

A budapesti Kiss János altábornagy utca egyik házának alagsorában a jobbikos Lukács László György képviselői irodája helyett csak omladozó pincéket, lelakatolt vasajtót és rossz állapotban lévő üres üzlethelyiségeket találtuk, meg az egyik postaládán a Magyar Igazság és Élet Pártja kifakult matricáját. Lukács egy ügyvédi irodától havi 176 ezer forintért vette bérbe a 37 négyzetméteres alagsori helyiséget. Az irodát az RTL Házon kívül stábja sem találta meg, ezért felhívták a képviselőt, hogy segítsen nekik. Lukács elárulta, hogy zöldre festett rácsokat kell keresniük. Az iroda árát csak annyival kommentálta, hogy „176 ezer forint Budán talán az az árkategória lehet, ami belefér”.

Akiknek egy nem elég

A fideszes Csöbör Katalinnak két irodára is szüksége van Miskolc belvárosában, ráadásul a két cím csak 250 méter távolságra van egymástól. Az egyikre könnyen rátaláltunk, mert az a Fidesz városi irodája, amit már a rendszerváltás óta használ a párt. A házat az önkormányzattól bérlik, az Országgyűlés Hivatala 76 négyzetméterért 160 ezer forintot fizet. Ugyanennyibe kerül Csöbör másik, 67 négyzetméteres irodája is, aminek egy sétálóutca melletti társasházban kellene lennie, de arról a házban lakók nem hallottak soha. Az irodát egy budapesti székhelyű ingatlanos cégtől bérlik, amelynek a nevét meg is találtuk az egyik postaládán, de hiába csengettünk, senki nem volt ott. A szomszédok szerint egy fiatalember használja, de őt is csak ritkán látják.

Szerettük volna megkérni Csöbör Katalint, hogy mutassa meg az irodát, de csak annyit üzent a munkatársával, hogy nagyon elfoglalt. Pedig - mondta később, amikor személyesen elértük a parlamentben - ha bejelentkeztünk volna előre, szívesen megmutatta volna az irodát, amit rendszeresen használ tárgyalásokra. Szerinte pont azért kellett neki két iroda egymáshoz ilyen közel, mert a pártirodában, amit szintén ő fizet, nincs egy nyugodt hely, ahova elvonulhatna, ha valakivel tárgyalnia kell, és ilyen esetekben gyorsan át tud sétálni a másikba. „Jár fel más is, nyilván” – mondta arra, hogy a szomszédok csak egy fiatal férfit szoktak látni abban a lakásban. Szerinte a neve is ki van írva a csengőre, ha nem találtuk, az azért lehet, mert mindig leszedik.

A fideszes Salacz Lászlónak három irodát is fizet az Országgyűlés Hivatala, ezekből kettő Kecskeméten van. Az egyiket fideszes képviselőtársával, Zombor Gáborral közösen bérli az önkormányzattól: ez a polgármesteri hivatal épületében van, a Salaczra eső rész 28 négyzetméteres, és 44 450 forintba kerül havonta. Salacz másik irodája a címe szerint a város egyik forgalmas útja mellett álló panelház földszintjén van, 72 négyzetméter, de hiába kerestük, a lépcsőház aljában csak egy fodrászüzletet, illetve a védőnői szolgálat irodáit találtuk meg, és a ház lakói sem tudtak a képviselői irodáról.

Mivel Salacz a parlamentben azt állította a Direkt36-nak, hogy az iroda ott van, csak nem jól kerestük, a Házon kívül stábja visszament Kecskemétre. „Mindenki elmegy mellette” – mondta nekik a fodrász, aki elmagyarázta, hogy a ház egyik beugró részén, a bokrok mögött találják az ajtót, amire semmi nincs kiírva. Bár Salacz azt mondta, hogy a kolleganője állandóan ott van, és ő is napi szinten használja az irodát, az RTL stábja nem talált ott senkit. Amikor megkérdezték, mennyiért bérli a panel aljában eldugott irodát, Salacz 120 ezer forintot tippelt, miközben az irodáért 213 ezer forintot fizet az Országgyűlés. „Azt egy kicsit sokallom, szerintem annyi nincs” – mondta erre Salacz.

Dolgos, hétköznapi emberek 

Nem egyszerű megtalálni a szocialista Tóbiás József szentendrei irodáját sem, ami egy autóbontó, egy autóiskola és egy konditerem szomszédságában van a város külső részén. Az iroda egy lerobbant ház első emeletén, a folyosó végén egy sarokban bújik meg, és egészen az ajtóig egy útbaigazító tábla vagy felirat sem jelzi, hogy hol kell keresni. A Házon kívül stábjának is időbe telt, mire rátaláltak.

„A környékkel mi lenne a baj? Lakóházak, társasházak és műhelyek, cégek, vállalkozások is működnek, vagyis dolgos, hétköznapi, nem flancoló a környezet” – írta az irodaválasztás szempontjait firtató kérdésünkre Tóbiás. A döntésnél azt is figyelembe vették, hogy a környék  könnyen elérhető, és ingyenes a parkolás, és ha szükségük van rá, nagyobb termet is kapnak. A 28 négyzetméteres irodát egyébként 100 ezer forintért bérlik az autósiskolát működtető cégtől, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként több mint 3500 forintot fizetnek. Ez nem sokkal marad el attól, amit az LMP-s Sallai Róbert Benedek fizet Szentendrén egy belvárosi, a sétálóutcára nyíló irodáért: ő 18 négyzetmétert bérel nyolcvanezer forintért.

Sok képviselő több iroda között osztja el a havi keretét, de vannak olyanok is, akik úgy döntöttek, hogy a teljes keretet egy jó nagy irodára fordítják. A függetlenek között ülő Fodor Gábor 370 ezer forintot fizet a Liberális Párt Budapest egyik legdrágább környékén, a Bazilika szomszédságában lévő irodájáért. A szintén független Kónya Péter havi 355 ezer forintért bérel 86 négyzetméteres irodát a Parlamenttől két perc sétára az Alkotmány utcában. De nem csak Budapest belvárosában lehet ennyiért irodát bérelni. A fideszes Dankó Bélának Szarvas központjában van egy hatalmas, 183 négyzetméteres irodája, amiért 362 ezer forintot fizet havonta az Országgyűlés. Az iroda ugyan nyitva volt, amikor ott jártunk, de a nő, akit ott találtunk, nem engedte, hogy körülnézzünk, mert szerinte egy polgármesteri hivatalba se lehet besétálni és nézelődni. 360 ezer 1 forintba kerül havonta a szintén fideszes Bányai Gábor 105 négyzetméteres kiskunhalasi irodája is egy panelház aljában.

Az irodák bérleti díját több képviselő is azzal kommentálta, hogy azt az FHB értékbecslői is megvizsgálták, és az Országgyűlés Hivatala a szakvéleményük ismeretében fogadta el a bérbeadók ajánlatát. Az Országgyűlés Hivatala a bérleti eljárásról annyit közölt: a bérbeadók és a képviselők is írásban nyilatkoznak arról, hogy nincs közöttük összeférhetetlenség, tehát nem rokonok vagy üzlettársak. Ezt az elérhető adatbázisokban a hivatal munkatársai is ellenőrzik, de arról nem mondtak semmit, hogy az értékbecslőkön kívül bárki, bármikor fizikai valójukban is megnézné a kibérelt irodákat és ellenőrizné, hogy valóban piaci árat fizetnek értük és irodaként használják-e.

A cikk írásában segített Zöldi Blanka.

A céges információkért az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.