Macedóniában lassan két éve húzódik a politikai válság. Legutóbb decemberben voltak választások, de hiába nyert a jobboldali Nikola Gruevszki forradalmi pártja (VMRO-DPMNE), nem volt kellő többsége a kormányalakításhoz. A jobboldali érzelmű Gjorge Ivanov államfő viszont nem akart felkérni a baloldalt a feladatra, azzal az indokkal, hogy koalíciójuk az albán kisebbségi pártokkal sérti az ország szuverenitását. Gruevszki Soros-befolyással is vádolja az ellenzéket. 

Olyan súlyos volt az ellenállás a jobboldalon, hogy április végén Zaevet és négy másik képviselőt is megvertek a parlament üléstermében szélsőségesek, miközben a képviselők épp meg akarták szavazni az országgyűlés albán származású elnökét. Több mint 100-an megsérültek, az unió és a NATO is elítélte a történteket. Ivanov hivatala azt is írta közleményében, hogy a nemzetközi nyomás mellett a Zaevet és politikusokat ért attrocitás győzte meg arról, hogy nem halogatható tovább a kormányalakítás. 

Az MTI szerint az albánok nyelvük hivatalos használatának lehetősége mellett olyan irreálisnak hangzó feltételeket emlegettek, mint a macedón zászló, a címer és a himnusz megváltoztatása. Ivanov garanciákat kért Zaevtől, hogy kormánya nem fogja veszélyeztetni az ország integritását, az elnökjelölt pedig biztosította az államfőt, hogy "megőrzi az ország területi egységét, szuverenitását, függetlenségét és nemzeti sokszínűségét". (Reuters)