Kedden szivárgott ki az amerikai és a Fülöp-szigeteki elnök között április 29-én zajló telefonbeszélgetés leirata. A bizalmas kategóriába sorolt irat a Fülöp-szigeteki külügyminisztréium amerikai osztályáról származik, és a New York Timesnak egy washingtoni kormányzati hivatalnok megerősítette, hogy hiteles dokumentumról van szó.

Mindez azért érdekes, mert a leirat szerint telefonbeszélgetésük során Trump gratulált Dutertének azért az hihetetlen munkáért, amit a drogprobléma megoldása terén vitt véghez. Duterte megválasztása óta az országban tömegesen végeznek ki embereket, akiknek a hatóságok szerint közük van a kábítószerekhez. Ezt sokszor bírói végzés nélkül eljáró szabadcsapatok teszik meg. 

A leirat azért is izgalmas dokumentum, mert a Fehér Ház általában nem hozza nyilvánosságra a hasonló beszélgetések jegyzőkönyveit, így ez most egy ritka betekintést jelenthet abba, hogyan beszél Trump külföldi vezetőkkel. És mint a New York Times írja, nagyjából úgy, ahogy sejteni lehetett és ahogy a nyilvánossághoz is szólni szokott: a felvetett témákat csak feketén vagy fehéren látja, szívesen dicsér autoriter vezetőket is és az emberi jogi kérdések fel se nagyon merülnek. Ráadásul az is kiderült, hogy valójában fogalma sincs róla, mit kéne Észak-Koreában tenniük. (Ezzel mondjuk nincs egyedül a világban.)

A beszélgetés elején Trump dicsérettel indít: Duterte erőfeszítéseit méltatja a drogprobléma kezelésében. Pedig a Fülöp-szigeteki elnök módszereit már a világ számos vezetője és világszervezete elítélte, hiszen az országban eddig alsó becslések szerint is 6000 embert ölhettek meg bármiféle tárgyalás vagy formális ítélet nélkül. Az eljárást márciusban élesen kritizálta az amerikai külügyminisztérium jelentése is. 

Csak gratulálni akartam, mivel hallom, milyen hihetetlen munkát végez a kábítószer problémájával. Sok országnak vannak problémái, nekünk is vannak problémáink, és micsoda nagyszerű munkát végeznek, ezért akartam telefonálni és elmondani ezt. 

– kezdi Trump, mire Duterte azzal reagál, hogy a kábítószerek komoly veszedelmet jelentenek az országára, és muszáj volt tennie valamit, hogy megmentse a nemzetét. Erre Trump azt mondja, hogy az előző elnökük (alighanem Obamára célozva) nem értette ezt meg, de ő megérti. 

Duterte ezen kívül még Észak-Koreáról akar beszélni: felhozza, hogy amíg Kim Dzsongun rendelkezik nukleáris fegyverekkel, sosem lehetnek biztonságban. Trump erre felveti, hogy az észak-koreai diktátor vajon épelméjű vagy labilis-e, erre Duterte mondja, hogy szerinte labilis, mivel a rakták mellett szerepelve a fotókon is mindig nevetve látható. 

Trump azzal győzködi ezután a Fülöp-szigeteki elnököt, hogy hiába vannak robbanófejei az észak-koreaiaknak, nincs mivel célba juttatni őket, a rakétáik mindig idő előtt lezuhannak. (Ez azzal együtt furcsa megállapítás, hogy a hívás előtt is több sikeres rakétakilövése volt már Észak-Koreának.) Majd az amerikai elnök azzal folytatja, hogy nagy tűzerejük van a térségben, két tengeralattjáró, legjobbak a világon. Két atomtengeralattjáró, amit egyáltalán nem akarnak használni. 

A beszélgetés végén még egy kicsit beszélnek Kínáról, majd felmerül, hogy mikor találkozzanak a jövőben. Lehet, hogy Trump elmegy még idén Manilába, de azért kétszer is meghívta Dutertét a Fehér Házba: 

Nagyon szívesen látnám az ovális irodában. Amikor csak kedve van. 

–- mondja, majd azzal zár, hogy „Vigyázz magadra Rodrigo. Isten áldjon.”