Botkáék leszámolnak Mesterházyval

Kongresszust tartanak szombaton a szocialisták. Itt döntenek hivatalosan arról, hogy ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Botka László győzelme borítékolható, hogy teljes támogatást kap-e a Fidesznél hagyományosan szétszabdaltabb pártban, az érdekes lehet.

Az MSZP vezetése a jelek szerint a kongresszusra időzítve igyekszik megteremteni az egységet. Botka László már korábban is felszólította a Fideszt lényegében kétharmadhoz segítő, 2010-es baloldali összeomlás főszereplőit, hogy vonuljanak háttérbe, ne számítsanak arra, hogy újra parlamenti mandátumhoz jutnak 2018-ben. Neveket azonban nem mondott. 

Bár a sajtóban semmi nyoma - pláne a kormányzati sorosozós-migránsozós roadshow-hoz képest -, de az elmúlt hetekben Botka László és Molnár Gyula is tartott lakossági fórumokat, egyebek mellett Pécsen, Tatabányán és Miskolcon.
Ezeken - ha körülményesen is, és az elhibázott gazdálkodásból levezetve - elég egyértelműen utaltak arra, hogy Mesterházy Attila, a 2010-es és 2014-es MSZP-s miniszterelnök-jelölt az egyik, aki nem számíthat befutó helyre a párt listáján. Nemcsak neki, de közeli szövetségeseinek, Gúr Nándornak, Velez Árpádnak és a zuglói Tóth Csabának sem jutna parlamenti hely. 

Az MSZP jelenlegi vezetése szerint nagyrészben a Mesterházy-időszak érthetetlenül rossz döntései - mint például a fenntarthatatlan Jókai utcai székház elhibázott megvásárlása, aztán a rossz ütemű kiköltözés - miatt kétmilliárdosra duzzadt az párt tartozása. A tetemes adósság túlnyomó része 2008 és 2014 között halmozódott fel. 

A kétszer is Fidesz kétharmadot hozó választásokon elbukó Mesterházynak erős befolyása már nincs az MSZP-ben, nagy kérdés az, hogy a kiszorítása miatt - az MSZP-nél megszokott módon - akciózni kezd-e a Botka körül kibontakozó egység gyengítéséért. 

Az eladósodás miatt Botka is támadható, hiszen választmányi elnök volt az MSZP-ben ebben az időszakban. Erről a fórumokon azt mondta, hogy semmi rálátása nem volt a gazdálkodásra, a korábbi elnökök, az elnökséget és gyakran a pártigazgatót is kihagyva, saját hatáskörben intézkedtek. A korábbi átláthatatlan pénzügyi műveletek és a meghökkentő kifizetések miatt ragaszkodott hozzá miniszterelnökjelölti pályázatában, hogy gazdálkodási kérdésekben együtt dönthessen a pártelnökkel.  

Nemcsak Mesterházy kerülhet partvonalon kívülre, hanem a parlamenti frakció azon tagjai is, akik Botka és Molnár Gyula szerint alibiznek az Országgyűlésben. Szavaikból az derül ki, hogy Velez Árpád, Józsa István és Tukacs István nagyon passzív a szocialista képviselők közül.

Az is elhangzott, hogy meg kell szüntetni a parlamenti frakció szociális kifizetőhely-jellegét, a régi MSZP-s politikusok, tanácsadóik, a szocialista holdudvar tagjai közül sokan még a mai napig pénzt vesznek fel különféle jogcímeken a pártfrakciótól, vagy a párt alapítványaitól, anélkül, hogy érdemi munkát végeznének.

Frissítés: cikkünk megjelenése után Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke jelentkezett, és azt mondta, valóban volt öt fórum, de azokon Botka László programjáról volt szó, személyi kérdésekről pedig csak annyi, hogy Botka legyen-e a miniszterelnök-jelölt. Mesterházy szerepéről Nyakó azt mondta: a 2010-es Fidesz kétharmad következmény volt, a 2014-es pedig jó tanulság arra, hogyan nem szabad a partnerekkel összefogni. Akik az MSZP tartozását összehozták, azok már vagy nem az MSZP-ben vannak, vagy eltávolodtak a politikától. A cikkben szereplő képviselők pedig az MSZP-frakció megbecsült tagjai.