Tavaly tavasszal a pusztazámori szeméttelepre indult egy vagyonőr dolgozni, és kellemetlen meglepetés érte: nem engedték be, mert előző éjjel eltűnt a telepről valami. A 2008 óta ott dolgozó őr hiába szabadkozott, hogy ott sem volt, nem foglalkoztak vele. Segítőjével tért vissza reményeik szerint tisztázni a helyzetet, ám nem jutottak sokra. 

A cég- és jogügyekhez értő segítőnek rögtön feltűnt, hogy valami nagyon nincs rendben: nem tudtak senkivel beszélni, csak egy „megbízottal”, akiről az se derült ki, hogy milyen cég megbízásából és milyen szerepben van jelen, a felmondásról pedig semmilyen papírt nem kaptak, csak szóltak, hogy nem kell menni többet.

Nem akarták feladni, elkezdték hát a céget keresni. Kiderült azonban, hogy a foglalkoztató Phaeton Kft. ügyvezetője elérhetetlen, minden jel arra utalt, hogy ez egy kamu cég. Mindenestre a szorgos utánajárásnak köszönhetően jött egy írásos felmondás postán – tértivevény bizonyítja, hogy visszadátumozva, szabálytalanul. 

Nem volt mit tenni, beperelték a céget, és nyertek is a bíróságon, ahol a cég képviselője meg sem jelent. Hiába mondta azonban ki a bíróság, hogy a felmondás törvénytelen, és vissza kell helyezni állásba a vagyonőrt, addigra a céget már megpróbálták eltemetni – több-kevesebb sikerrel. 

Az ítélet már csak azért is érdekes, mert kimondta, hogy a Phaeton nem csak a bejelentett bért fizette meg a vagyonőrnek, hanem „egyéb jövedelemként” zsebbe is fizetett, azaz feketén. Az elmaradt bért, a sérelemdíjat és az államnak járó perköltséget azonban hiába keresik a cégen, az nem fizet - mondjuk mivel semmije sincs, nincs is miből. És hiába ítélte meg azt is a bíróság, hogy a vagyonőrt vissza kell helyezni az állásába a törvénytelen felmondás miatt, ennek sem tesznek eleget.

Összeszedtük, hogy a 8 éven keresztül ugyanott dolgozó vagyonőr hány cég alkalmazásában volt, ha párhuzamos szakaszok is vannak, akkor egyszerre több céghez is beléptették:

A táblázatban szereplő cégek közül ma már csak a Murex Service Kft. végez érdemi tevékenységet. A többi ukrán és magyar, erősen stróman-gyanús személyek tulajdonába került, nem adtak be beszámolót, felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak, és több száz milliónyi adótartozást hagytak hátra (részletesen a cikk alján lehet böngészni a cégek sztoriját).

Nincs az a legjobb szándék, ami szerint itt nem valamilyen törvénytelenség áll a háttérben, és nehéz ép ésszel felfogni, hogyan tűrhette ezt a fővárosi tulajdonú FKF Zrt., ami bizonyíthatóan értesült a fennálló tarthatatlan helyzetről, de ennek törvényi hátterére még később visszatérünk.

A Phaeton Kft.-nél azonban hiba csúszott a jól olajozott gépezetbe: azt hitték, minden átkerült Tatabányára egy cégtemetőbe, ahol a helyi törvényszék törölte is a céget, de közben egy másik cégjegyzékszámon az tovább élt Budapesten. 

A cég ügyvezetőjeként és tulajdonosaként is bejegyzett Kmetykó Bernadett két másik végelszámolás alatt álló cégben is érdekelt., Hogy csak egy falból létrehozott cégről van szó, azt talán az is erősítheti, hogy az elérhető beszámolók alapján – legalábbis 2015 végéig – egy fillér árbevételük nem volt.

A törvényes utat választó vagyonőr viszont nincs könnyű helyzetben: nem tudták megmondani neki a munkaügyi hivatalban, hogy akkor most jár neki munkanélküli ellátás, vagy sem? Hiszen a bíróság kimondta, hogy vissza kell helyezni a munkájába, csak a fantomcégek ezt nem teszik meg. 

A főváros, az FKF Zrt., a NAV, a rendőrség, a BM, munkaügyi szervek, kormányhivatalok és még ki tudja hány hivatal nézi ölbe tett kézzel, ahogy egy csaló csoport több száz embert ki-be jelentget el-el tűnő cégekbe, és közben feltehetőleg százmilliókkal rövidíti meg a költségvetést.

A belügytől az ügyet ismertető kérdésünkre ezt a választ kaptuk:

„A Belügyminisztérium nem gyakorol törvényességi felügyeletet az önkormányzatok és/vagy az önkormányzatok tulajdonában álló vállalkozások felett. Ugyancsak nem tartozik a Belügyminisztérium feladatköréhez a foglalkoztatással és az adózással kapcsolatban feltett kérdéseinek megválaszolása.”

Azt már nem teszik hozzá, hogy a vagyonőrpiac felügyelete hozzájuk tartozik. Ha őket nem is érdekli, mi megpróbáltuk megnézni, hogy ki tudna tenni a hasonló esetek ellen, és kik járnak jól a piac rendezetlenségével.

Piszkos cégügyek

A budapesti FKF Zrt. úgy döntött, hogy kiszervezi a vagyonőröket tucatnyi telephelyén. Már önmagában ez is kérdést vet fel, hogy miért nem ők veszik fel az embereket, ha munkaerőre van szükségük? 

A vagyonőr bár nem tudta, de végső soron két nagy vagyonvédelmi cégnek dolgozott az alvállalkozói lánc legalján. A fővállalkozó  PFM Biztonsági Szolgáltató Kft. és a T.O.M. Controll 2001 Zrt.  2014-ben az FKF közbeszerzésén nyerték el a munkát. Utóbbiról a VS.hu még tavaly írta meg, a Corvinuson hogyan keveredett hasonlóan fekete-szürke foglalkoztatási ügybe. Négy céggel közösen 2016. októberében megnyerték a BKV irodáinak és telephelyeinek teljes körű őrzését, ami összességében egy 14 milliárd forintos munka.

A másik nyertes vállalkozás, a PFM a céginformációs adatbázis szerint csupán 78 munkavállalóval rendelkezik, néhány hónapja 30 körüli alkalmazottjuk volt. Mészáros Lőrinc zsenialitását is lekörözik, 2015-ben 1,4 milliárdos bevételt értek el 31 munkavállalóval, fejenként 45 millió árbevételt hajtottak fel vagyonőrködéssel. De ezen is túltesz a T.O.M. Controll – 3,2 milliárd árbevétel 60 alkalmazottal fejenként 53 milliót jelent. 

A két cégnek sok munkája van, 2011 óta 39 közbeszerzést nyertek el, összesen körülbelül 7 milliárd forint értékben – csak becsülni lehet a másokkal közösen elnyert szerződések miatt.

Papíron sem stimmel

 Az FKF-fel kötött szerződéssel is gond van: az ebben szereplő 1.174 forintos órabér kisebb, mint a kormányrendelet által meghatározott minimális órabér, ami 1.929 forint. Az FKF-nél kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a közbeszerzés útján megkötött szerződésben rögzített díj és a kormányrendeletben meghatározott díj közötti eltéréshez több jogszabály vizsgálata szükséges.  

Szerintük az állam által megállapított rezsióradíjtól a közbeszerzési eljárás keretében a felek eltérhetnek (negatív irányban is), amennyiben az ajánlattevő részletesen megadja az ajánlati árának összetevőit, vagyis alá tudja támasztani az alacsonyabb árat - sajnos az indoklást nem osztották meg velünk.

Szerintük a közbeszerzési törvény előírásai, ami szerint a legalacsonyabb költségre kell törekedni magasabb rendűek, mint a kormányrendelet, így viszont nincs sok értelme előírni a minimális óradíjat.

A hosszú alvállalkozói lánc nem tűnik törvényesnek. A közbeszerzési szabályok szerint csak olyan alvállalkozóval lehet dolgoztatni, akit megadnak az ajánlatban a nyertesek. A törvény 138. §-a alapján lehetne alvállalkozót módosítani is, és ezt az FKF szerint meg is tették a nyertes cégek, csakhogy a megnevezettek  (G&S TV Kft., Murex Service Kft., Atraktis Kft., LVM Vagyonvédelmi Kft., Premium Group Kft.) mellett tucatnyi más cégnek is dolgoztak az őrök.

A vagyonvédelmi törvény szerint újabb alvállalkozót nem lehet vagyonőri munkára bevonni, így csak a megnevezett cégek alkalmazhatták volna.

Az FKF azonban ezt nem vizsgálja, szerintük nekik „semmilyen hatósági jogkörük nincsen ahhoz, hogy egy másik gazdasági társaság NAV, TB bejelentéseit vizsgálja". Az elmúlt két évben egyetlen vagyonőr panasza jutott el hozzájuk, arról, hogy nincs bejelentve. 

Nyerő vállalkozók, vesztes adófizetők

Az őröket foglalkoztató, néhány hónap után másik céghez passzoló céghálóban körülbelül 650 emberrel ping-pongoztak az alvállalkozók, közel egy milliárdnyi adó- és járuléktartozást hátrahagyva. Kerestük a két fővállalkozó céget is kérdéseinkkel, de nem válaszoltak.

Mindkét cég tulajdonosi körében volt rendőri és belügyi vezetők tűnnek fel. A PFM Biztonsági Kft. tulajdonosa a PFM Holding Zrt., aminek több biztonsági cége is van, például a BKK biztonsági őr tenderein taroló PFM Kontroll Kft. is – ott is alvállalkozásba adják az ellenőröket. 

A PFM Biztonsági Kft. ügyvetői feladatait is ellátó Marton László a KPZ Team Kft. cégén keresztül és magánemberként összesen 47 százalékban a PFM Holding tulajdonosa is. Ő egyébként 2010 és 2012 között vezette a Civil Biztonsági Zrt.-t vezérigazgatóként, miután Pintér Sándor belügyminiszter kiszállt a cégből. A Civil-Pajzs-PFM világban sok a kereszttulajdon, élő ember képtelen átlátni, ezért készítettünk egy leegyszerűsített ábrát.

A második legnagyobb tulaj 26 százalékkal az SKE Team Kft., Karátsony Tibor Antal és Jobb Sándor cége.  Mindkettő a Pajzs Holdingon keresztül is érdekelt biztonsági cégekben, a Pajzs 07 Kft. a legismertebb. Jobb Sándor a MÁV-nál volt biztonságszervezési igazgató, illetve a MAVIR-nál biztonsági igazgató. Szintén 26 százaléka van a BLK Corporation Kft.-nek, Battka László nyugalmazott rendőr és Ötvös Péter Kálmán cége.

2017. január 15-én szállt be a BLK-ba Tasnádi László tulajként, miután 2016 decemberében lemondott államtitkári pozíciójáról. Mellékesen hozzá tartozott a vagyonőri piac felügyelete is, hiszen rendészeti államtitkárként kellet foglalkoznia ezzel a területtel is.  Tasnádi egyébként a Civil Biztonsági Zrt.-nél, Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter egykori cégnél lett távozása után egy csapásra igazgató is.

Amikor rákérdeztünk a BM-nél, hogy nem veti-e fel a túlzott összefonódás aggályát, hogy egy volt államtitkár, és más volt rendőri vezetők is érdekeltek a vagyonőr bizniszben, és talán ez is hátráltatja a rendteremtést a piacon, az alábbi választ kaptuk:

„A Belügyminisztérium pártatlanságával, elfogulatlanságával kapcsolatos, a személyi összefonódásokra vonatkozó kérdésbe burkolt állításait visszautasítjuk.”

Szerző: Bucsky Péter