A károsanyag-kibocsátás mértéke és a megtett távolság alapján állapítaná meg az útdíjakat az Európai Bizottság (EB) a szerdán közzétett úgynevezett mobilitási és közlekedési reformcsomagban szereplő javaslatok értelmében.

A brüsszeli testület szerint az "Európa mozgásban" elnevezésű kezdeményezéscsomag "javítaná a forgalom biztonságát, méltányosabbá tenné az úthasználati díjakat, mérsékelné a légszennyezést, a közlekedési dugókat, csökkentené a vállalkozásokat terhelő bürokráciát és az illegális foglalkoztatást, továbbá megfelelő körülményeket és pihenőidőt biztosítana a dolgozók számára.

Az EB egyetlen tagállam számára sem tenné kötelezővé az útdíj bevezetését, viszont azoknak az országoknak, amelyekben bevezették, meg kellene felelniük bizonyos szabályoknak, a zéró szén-dioxid-kibocsátású autók például 75 százalékos kedvezményt kapnának az árból.

A befolyó összeg egy részét infrastruktúra-fejlesztésre kellene fordítani. Az árakba a zajszint, a torlódások vagy a légszennyezés csökkentésének költségeit is beépíthetnék.

A bizottság emellett három napban korlátozná havonta azt az időtartamot, ameddig az uniós állampolgárságú kamionosok az EU valamely másik tagállamában dolgozhatnának úgy, hogy továbbra is csak a hazájukban előírt, a helyi minimálbérnél az esetek többségében lényegesen alacsonyabb béreket kapják.

A tervezet értelmében ezek a fuvarozók három nap után "kiküldött munkavállalónak" számítanának, és legalább a tartózkodási országban érvényes minimálbért kellene kapniuk, illetve a helyi munkajogi szabályok vonatkoznának rájuk.

Sajtójelentések szerint ez a javaslat a gazdagabb, nyugat-európai országoknak kedvez, amelyek tartanak tőle, hogy a kelet-európai olcsó konkurencia miatt további munkahelyek fognak megszűnni a "tisztességtelen előny" miatt tiltakozó helyi fuvarozócégeknél. A közép- és kelet-európai országok szerint a korlátozások indokolatlanul protekcionista jellegűek.

A javaslatban arra is kitértek, hogy a kamionsofőröknek hat munkanap után kötelező lenne 45 órát pihenniük.

Az EB közlése szerint a bemutatott hosszú távú stratégia célja az ágazat versenyképességének fenntartása a tiszta energia és digitalizáció felé tartó, szociális szempontból méltányos átmenetben.

Az átmeneti időszak a nehéz-tehergépkocsik esetén 2023-ig, más járművek számára 2027-ig tartana a bizottsági javaslat értelmében, amelyet még az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. (MTI)